"Valamit még kellene tenni az életemmel, mégnem volna szabad megnyugodni, s ülnitétlenül a napban - mint elkészültkancsó az ötvös asztalán: végérvényesen és menthetetlenül befejezett! (...)"
tovább
"Vannak elhervadt, halott emberekkik már nem sírnak, nem sóhajtanak,kik már nem várnak, már nem küzdenek,kik magukat temetve bolyganak,itt bolyganak. (...)"
tovább
"(...) Éljenek, akik meg nem értnek,Hurráh, hurráh.Éljenek, akik a miértnekTitkaiból semmit se kérdnek,Kiknek semmijük se vagyok.Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.(...)"
tovább
"(...) Megáradt a Duna,Ellepte a partot -Sosem az történik,Amit ti akartok,Minden sziklagátnálErõsebb az élet -Mindig az történikAmi megtörténhet!... (...)"
tovább
"Az ajtó sóhajt: Istennõ beh rég volt,Mikor még szárnyam lopva drága légyottra tárultÉs halkan összehajlott szent titkot õrizõen.Az ajtó sóhajt: Mire is várok még? (...)"
tovább
"Álmodjunk egymással, ó én szerelmesem:Vetkõztessen kezed, vetkõztessen kezem,Rázzuk le magunkról ezt a rút életetS rakjuk fel örökebb világi ékeket. (...)"
tovább