Erdélyi József: Megáradt a Duna

Szertelen a világ,
Duna-Tisza árad,
Fut egymásféle, mint
Két szerelmes állat:
Bús legény a Duna,
Félelme tagadván,
A Tisza rajongó,
Könnyes szemû nagylány.

Szertelen a tavasz
Folyónak-embernek:
Szeretõi vagyunk
A messzi tengernek,
Az a messzi tenger:
Az örök szerelem
S ez a gátas élet:
Csupa tél, türelem.

Megáradt a Duna,
Ellepte a partot -
Sosem az történik,
Amit ti akartok,
Minden sziklagátnál
Erõsebb az élet -
Mindig az történik
Ami megtörténhet!...

Megáradt a Duna?
Megáradt a Tisza?
Tömjétek be száját!
Fordítsátok vissza!
Nincs is a világon
Egyéb õsi átok:
Csak hogy amit Isten,
Ti nem akarjátok!

Törjön ám a törvény,
Duna-Tisza öntsön,
Jöjjön ami jöhet,
Csak az isten döntsön:
Duna-Tisza közén,
Duna-Tisza hátán
Ne járjon alattom
Gátromboló sátán!...

Duna csendesedik,
Tisza csendesedik,
Aszályos idõben
Meg is kedvesedik.
Adjon ám az Isten
Ami jót csak adhat:
Duna-Tisza bátor
Fenéig apadhat.

Adjon csak az isten
Ami jót megadhat:
Duna-Tisza bátor
Örökre befagyhat!
Milyen kár is, ugye,
Kacagó-síró had:
Hogy az Isten jót meg
Rosszat egyszerû ad ?!

Leányt a legényhez,
Legényt a leányhoz -
Adjál Uramisten
Magyart a Dunához, 
Magyart a Tiszához,
Mûvelt, szelíd népet,
Aki Neveddel köt
Örök szövetséget!...