Gerhát Petra kétgyermekes édesanya, aki az újságírói pályáról ment szülési szabadságra. De míg otthon van gyermekeivel, Hargitával és Nimróddal, addig sem „csak” anyuka, bár új hivatásai mind a gyermekekhez kötődnek: a PEZSEGŐ Rágcsaékszerek készítőjeként segít a fogzás kínjaitól szenvedő babáknak és mamáknak, babahordozási tanácsadóként és a Nimammi babaáruház- és klub társalapítójaként pedig közösségi teret teremtett a kisgyermekes szülőknek.
IgenÉlet: Honnan jött az ötlet? A saját gyerekeid fogzása indította be a fantáziád, vagy egyszer csak kipattant a fejedből az ötlet?
Gerhát Petra: A második gyermekem születése több tekintetben is újdonságokat hozott az életembe. Hargita lányom egyéves koráig megkímélt a fogzástól, s akkor is viszonylag gond nélkül vette a fájdalmat, Nimród viszont igencsak sietett, két hónaposan már két foga is volt. Nagy kínszenvedésekkel járt nála a fogzás, én pedig kerestem a megoldást. Minden Magyarországon elérhető fogzáskönnyítő praktikát bevetettem, kevés sikerrel. Ennek egyik oka az ő kora volt, a finommotorikája még nem tette lehetővé, hogy megfogja és a szájához emelje a rágnivalókat. Teljesen véletlenül botlottam bele egy külföldi baba-mama fórumon a szilikon ékszerekbe, s mivel itthon ez akkoriban teljesen ismeretlen volt, felkerestem azt az üzemet, ahol ezeket készítik, s próbaképp rendeltem pár gyöngyöt magunknak. A fogzós nyaklánc ötlete teljes siker volt, Nimród akkoriban ébrenléte jelentős részét hordozókendőben töltötte, s a nyakamba akasztott ékszer tökéletes helyen volt ahhoz, hogy elérhesse. Aztán csak azt vettem észre, hogy egyre többen keresnek és kérnek tőlem láncot.
IÉ.: Nálad akkor a szükség és az éberség ötvözete szülte a kreatív megoldásokat. Egyelőre csak anyukáknak tervezel?
G.P.: Alapvetően a kisgyermekes anyákat szeretném megszólítani az ékszereimmel. Úgy gondolom, mindenkinek fontos, hogy a szülést követően is divatos maradhasson, kicsit önmagát is megtarthassa amellett, hogy anyává vált, ezért minden láncom egyedi igények alapján készül. Vannak, akik arra helyezik a hangsúlyt, hogy a babák minél több színt, formát, textúrát megismerhessenek. Ez az igény adta az alapötletet arra, hogy a mesterséges anyagokat fával illetve különböző medálokkal, egyedi formájú darabokkal párosítsam. Készítek a babakocsira, babahordozókra csatolható, karkötőként is hordható láncokat, a totyogók ölbeli játékaihoz illeszkedő, illetve babahordozás-barát ékszereket is.
IÉ.: Itthon egyeduralkodó vagy a piacon, vagy másokat is megihlettél?
G.P.: Az ötletem sokakat megihletett, rajtam kívül már jó pár anyuka foglalkozik szilikon ékszerkészítéssel, többükkel együtt is működünk.
IÉ.: A Pezsegő név olyan gurgulázó, buborékos hangzású. Spontán ötlet volt, vagy van valami mélyebb tartalma, jelentése, hogy pont ezt választottad?
G.P.: Babahordozási tanácsadóként az internetes fórumokon Petrazselyem néven segítek az édesanyáknak. A Pezsegő valahol ebből a névből született, de benne van a pezsgés, a gyöngyök buborékokra hasonlító formája és az az érzés is, amit el szeretnék érni vele: a feszítő fájdalmat követő megnyugvás.
IÉ.: Sok olyan történetet olvashatunk manapság, hogy az anyuka a gyes alatt belefog valami teljesen másba, mint amit korábban csinált. Te újságíróként dolgoztál. Hogyan lesz a jövőben? Pezsegő mint fő hivatás, megélhetés?
G.P.: Gyermekeim születését megelőzően, s azóta is - már amennyire két pici gyerkőc mellett az energiáim engedik - írok. Ez nálam szenvedély, s alig várom, hogy újra hivatalosan is belevethessem magam a munkába, ám egyelőre a gyermekeim élveznek prioritást, hiszen a nagy is kicsi még. Valamire viszont szükségem volt, amitől saját időt kaphatok, s ennek egy szelete az ékszerkészítés. A képzeletbeli torta többi része, amire gyermekeimnek köszönhetően találtam rá, a babahordozás. Hordozási tanácsadóként Budapest és Pest megye több babaklubjában végzek önkéntes munkát, családokhoz járok ki, hogy segítsek a babájukat hordozni vágyó szülőknek, védőnőknek tartok továbbképzéseket, illetve segítek a hazai hordozóeszköz-készítőknek eszközeik tökéletesítésében, s ennek köszönhetően született meg az a központ, melyben minden eddigi munkám és hobbim otthonra lelhetett: a NIMAMMI.
IÉ.: A NIMAMMI jelszava: a kötődő nevelés központja.
G.P.: Számomra már a családalapítás előtt egyértelmű volt, hogy a gyermeknevelést nem katonás rendszerben, hanem szeretetközpontúan képzelem el. Hála Istennek, a férjemben maximálisan partnerre leltem ebbéli elképzeléseimben is. A babahordozás, a méhen belüli élet meghosszabbítása, egy olyan komplex fejlesztő módszer, aminek nem tudok eléggé hálás lenni, amikor a gyermekeimre nézek, hiszen látom, mennyire szilárdan és magabiztosan állnak helyt a világban. Mindig is szerettem tanulni, és amikor Hargita egyéves korában lehetőségem nyílt hivatalosan is hordozási tanácsadóvá válni, nem haboztam, s ez életem egyik legjobb döntésének bizonyult, igazi hivatássá vált, melynek egyenes következménye a „harmadik gyermekem”, a Nimammi - A kötődő nevelés központja, melyet egy hónappal ezelőtt nyitottunk meg Budán, a Szent Gellért térnél. A Nimammi egy bolt, ahol a természetes babagondoskodás eszközeivel várjuk a családokat. Egy klub, ahol igyekszünk az azonos értékrendű emberek egymásra találását segíteni. Egy oktatóközpont, ahol különféle szakemberekkel együttműködve szervezünk a válaszkész gondoskodás témájába vágó csoportokat, tanfolyamokat.
IÉ.: Számos babaklub és tanácsadó van, sőt talán túl sok is a friss édesanyákra zúduló információáradat. Miben más a tiétek, mint a többi?
G.P.: Egy olyan helyet képzeltünk el társammal, a négygyermekes anyuka Béres Gabriellával és férjével, Attilával, ahová bárki bármikor betérhet és megerősítést kap; kismama, gyakorló édesanya vagy nagymama. Manapság meglehetősen túlszabályozott és elvárásokkal teli világban élünk, ez hatványozódik, amint az embernek megszületik a gyermeke. Valóban ezernyi információ özönlik felénk, s nem győzzük kapkodni a fejünket a sokszor egymásnak ellentmondó tanácsok között. A napjainkban szülővé váló generációnak ráadásul meg kell küzdenie azzal a szemlélettel is, melyet a szocialista falansztertársadalom hagyományozott ránk: a szeparáló neveléssel, ahol a gyermek nem sírhat, ahol azonnal be kell illeszkednie nem csak egy új világba, de a felnőttek szabályai közé, ahol a szakemberek - legyen bár homlokegyenest eltérő véleményük - szava szent. A mai kor édesanyáinak van választási lehetősége. Évekig a gyermekeikkel maradhatnak őrizve a házi tűzhelyet, igazi otthont varázsolva maguk köré - ám valami hiányzik sok esetben, mégpedig a támogatás, a szülői kompetenciába vetett bizalom, hiszen az előző generáció idején merőben más szemlélet uralkodott. A Nimammi-ban ezt szeretnénk árnyalni egy picit, s segíteni az édesanyákat, hogy kompetensnek érezhessék magukat családjukkal, gyermekeikkel kapcsolatos döntéseikben, illetve támogatni őket, az ő igényeik szerint. Tanfolyamokat szervezünk a fenntarthatóság és a kötődő nevelés szellemiségében, legyen szó természetes családtervezésről, otthonszülésről, erőszakmentes kommunikációról, mosható pelenkázásról, szoptatásról vagy babahordozásról. Kiscsoportos nyelvtanfolyamainkon az édesanyák babájukkal, gyermekükkel együtt vehetnek részt és képezhetik magukat. Különféle szülés utáni regeneráló tornával, babamasszázzsal, babákkal, kisgyermekekkel közösen végezhető jógaórával várjuk őket, de bárki betérhet akkor is, ha csak egy pelenkát cserélne, megszoptatná babáját, vagy csak egyszerűen szusszanna egyet és beszélgetne a hozzá hasonló érdeklődési körű édesanyákkal.
V. Szabó Kriszta
