Napok óta más sem szól a rádióból, csak a holnap esedékes Fekete Péntek. Hogy a laptopok, a telefonok, a laptévék, a mindenféle szórakoztató kütyük most 40-50-80%-os kedvezménnyel elvihetők. Cuppanj rá, magyar! Tolongj, lökj, ölj a szajréért!

Tavaly elhűlve néztük azokat a képsorokat, melyek egy kaposvári üzletben készültek (cikk ITT): az emberek eszüket vesztve, egymás haját tépve, csípve, rúgva, harapva tülekedtek a tévékért. Akinek jutott, kárörvendésből még jól fenéken billentette a hoppon maradtakat, a pórul jártak meg keserűségük okán tovább adták a pofont egymásnak.  

Távol álljon tőlem, hogy bárkit is megítéljek, minősítsek azért, ha épp ezen a napon gondolja úgy, hogy valóban kell neki egy új lapostévé. Csak egy kis gondolkodásra biztatnék mindenkit! Tényleg ki kell vetkőznünk emberi mivoltunkból csak azért, hogy újfent eszközei lehessünk a manipulációnak, megvezetésnek, parasztvakításnak?

Gondoljunk csak bele! Mit lehet ilyenkor a legnagyobb kedvezményekkel kapni? Tévét, telefont, számítógépet. Azért öljük egymást, hogy legyen otthon olyan cuccunk, melyen nagyfelbontásban kapjuk az arcunkba a készre rágott véleményt, elferdített információkat, a borzalmat, a rettegést, a gagyit? Azért taposnak egyébként kultúrembernek hitt egyedek egymás nyakán, hogy beálljanak a szellemi vágóhídra? Önként, nem is dalolva, hanem ordibálva… 

Mert a Fekete Péntek tulajdonképpen senkinek sem jó. A kereskedő kénytelen jóval(???) olcsóbban adni egyes termékeit, hogy a fogyasztó arra rácuppanva esetleg meglásson mást is, s jól bevásároljon az egyébként nem akciós cuccokból is. A vásárló már előző éjjel ébren hánykolódik, nehogy elaludjon, s ne érjen oda reggel 5-re az egyébként 10-kor nyitó bolt elé, mert elképzelhető, hogy nem jut neki az eredeti árnál 20 000 Ft-tal kedvezőbb televízióból. Merő stressz beállni kétszázötvenhetedikként egy sorba, kávéval és szendviccsel felszerelkezve, egy nap szabi is odalesz, s közel sem biztos, hogy a buzgóság dacára egyáltalán jut a termékből…

Nézzünk már magunkra egy kicsit kívülről! Hunyjuk be a szemünket, s próbáljuk elképzelni, mit látnak az eltorzult arcú tülekedőkből azok, akik dolgukra sietve elhaladnak egy-egy akciós bolt előtt… Szánalmas, ijesztő, ugye?

Az meg tényleg a fogyasztói lét cinizmusa, hogy a Black Friday minden évben advent első vasárnapja előtt ér minket.

Fekete Pénteknek eredetileg az 1869-es pénzügyi összeomlást nevezték New Yorkban, de a kifejezés 1961-ben kapcsolódott össze mai, fogyasztáshoz kötődő tartalmával. Az Egyesült Államokban a hálaadás csütörtökjét követő pénteken kezdődik a karácsonyi bevásárlási szezon. 1961-ben a philadelphiai rendőrségi jelentésekben használták először a „fekete péntek” szókapcsolatot a város forgalmát megbénító óriási dugókra és tolongásra.

Néhány évvel később egy élelmes korabeli marketinges a helyi kereskedőket bevonva akciót hirdetett, mely szerint ezen a pénteken nagy kedvezményekkel vásárolhatnak karácsonyra adott üzletekben. Az 1970-es évek közepére a bevásárlónap kinőtte Philadelphiát, elterjedt egész Amerikában, majd Európában, néhány éve pedig hazánk kereskedelme is ráült a hullámra.

Ahogy fentebb már utaltam rá, én személy szerint megőrülök minden olyan dologtól, amellyel kapcsolatban azt érzem, hogy valakik megpróbálják elvenni a szabad mozgásteremet, hogy irányítanak, terelnek, befolyásolnak, manipulálnak. Ezt a napot ilyennek érzem. A vásárlót madzagon rángatott hülyeként kezelő, az ember lenéző alkalomnak.

De nem csak én érzek így. Szép számmal vannak hívei a „Ma csak azért se vásárolj semmit!” jelszavú mozgalmaknak is. Ezen csoportosulások szószólói épp a kiszolgáltatottságra, az erőszakos fogyasztási kényszer alantas emberi érzéseket meglovagoló, zsákutcás attitűdjére hívják fel a figyelmet.

Én a magam részéről tényleg nem állok be tülekedni egyetlen akciós sorba sem. De anti-fogyasztós transzparenseket sem fogok lóbálni valamelyik kütyübolt előtt. Igyekszem megőrizni Fekete Pénteken is a józan eszem és az integritásomat. Nem feledve, hogy a „vásárlás ünnepénél” sokkal meghittebb napokra készülünk. Vasárnaptól advent…