Kinek ismerős az életkép?
Anya: - Jó reggelt, Peti, öltözz fel, és gyere reggelizni!
Anya megeteti a macskát, kitakarítja a macskaalmot. Peti még mindig nem jön le az emeletről, hallani, amint játszani kezd.
Anya: - Ne játssz, kérlek, hanem öltözzél. Hosszú nadrágot vegyél, mert még hideg van, a rövidet együtt betettük a táskádba este. Siess, ne késsetek el apával!
Apa: - Peti, hányszor szólt az anyád! Öltözz, reggelizzél, aztán moss fogat, mert mindig tiszta lepedék, mint egy lelenc gyereknek!
Peti letámolyog a lépcsőn pizsamában reggelizni. Anyát nem zavarja a sorrend felcserélése, csak haladjon a reggeli tennivalók sora.
Apa: - Még mindig itt tartasz? Menjél fel öltözni, aztán gyere reggelizni! (És visszalöki a gyereket a lépcsőn felfelé.)
Gyerek: - Jó, akkor nem reggelizek!
Peti elindul fölfelé, be a szobájába.
Anya: - Reggelizzél, meg be kell venned a probiotikumot, C-vitamint, azt nem lehet üres gyomorra!
Gyerek: - Nem érdekel, majd eszem az iskolában!
Peti közben csúnya szavakat hajtogat egymás után, rímbe szedve.
Apa: - Akkor menjél fogat mosni, addig nem indulunk! Biztos tegnap este se mostál!
Anya: - De, mosott.
Gyerek (lekiabál az emeletről): - De hát nem is ettem, minek mossak fogat?
Apa: - Mert mindig tiszta lepedékes, szörnyű, hogy néz ki, mint egy lelenc!
Apa lecsapja a kenyértartó fedelét, becsapja a hűtőt, a kávékiöntőt a mosogatótálca aljához csapja.
Anya: - Ne csapkodj már mindent!
Apa: - Kib...ttul felidegesít!
Gyerek (lekiabál): - Hülye!
Anya Peti után megy, de az bezárja előtte a szobája ajtaját. Tovább káromkodik. Anya otthagyja, lemegy a konyhába, kikészíti a c vitamint, probiotikumot a reggeliző tányér mellé. Összekészíti az uzsonnát. Peti letámolyog a lépcsőn ismét, immár felöltözve; megtörve anyjához lép, elsírja magát.
Anya (átöleli a gyereket): - Most jött ki rajtad a feszültség?
Peti bólogat. Anya átöleli, az asztalhoz kíséri. Peti összetörve leül az asztalhoz.
Apa (lekiabál az emeletről): - Jöjjön fogat mosni, mert indulunk!
Anya: - Egyél valamit, ne menj el éhgyomorra. Mézes puszedli?
Peti arca egy pillanatra felderül, bólogat. Könnyek közt eszik. Elfogyaszt pár darab puszedlit. Beveszi a vitaminokat egy kevés odakészített vízzel.
Anya: - Tejet kérsz? Mit kérsz hozzá?
Peti rázza a fejét, nem kér tejet. Azért anya odatesz egy kis pohár tejet. Peti keveset kortyol belőle.
Apa: - Amíg nem mosol fogat, nem indulunk! Én ráérek! Neked lesz ciki elmagyarázni, miért késtél, én otthagylak!
Gyerek: - Anya vigyen! Anya, te vigyél!
Anya: - Peti, ma apa visz, most úgy készültünk, én később megyek, velem már nem érnél be.
Gyerek (erősködik): - De én veled akarok!
Anya: - Ma nem, ma apa. Holnap majd én viszlek.
Gyerek: - Apa most ideges?
Anya: - Igen, de nem te vagy az oka.
Anya felviszi a gyereket kézen fogva fogat mosni az emeletre. Peti közben mesél a tegnapi csúnya beszédről, amin rajta kapta egy tanító néni a barátját és őt. Előadja, hogy káromkodni csak akkor lehet, ha valami baleset történik. Anya elmagyarázza, hogy akkor sincs rá ok. Peti megmossa a fogát. Cipő, iskolatáska, s készen áll az útra.
Apa: - Na végre! Negyed nyolc van!
Anya: - Peti, pulcsid van? Menjél, dobok le neked a teraszról.
Peti a bejárati ajtóban várja a pulcsit, anya már kinn van az emeleti teraszon hálóingben.
Gyerek: - Hol van a mama?
Apa: - A teraszról, Peti, a teraszról!
Anya leejti a pulcsit a teraszról, Peti elkapja.
Gyerek: - Szia, mama!
Anya: - Szia, Peti, érezd jól magad, figyelj oda, ahogy szoktál! Puszi!
Az ajtó becsapódik. Anya megmelegíti a kávéját, elkortyolja, majd elindul felfelé az emeletre. Fáradtan ránéz az órára. Még csak 7 óra 13 perc...