Minden betegség a sértődött lélek felkiáltása (Felidéző)

aug. 17., 2016

Minden betegség a sértődött lélek felkiáltása (Felidéző)

Szinte már nem kérdés, hogy a fizikai betegségeink lelki eredetűek. Kutatások mutatták ki, hogy a félelem, a harag, a szomorúság, a szeretet és az öröm mind-mind sajátos hatást gyakorolnak a testre.

Louise L. Hay Minden rendben című könyvéből kiderül, a konkrét gondolati minták megjósolható módon befolyásolják testünket, amely bizonyos vegyi anyagokat bocsájt ki minden egyes érzelemre válaszul. Ha hosszú időn keresztül a félelem jelenti a meghatározó érzést az életünkben, akkor a stresszhormonok folyamatos kibocsátása, különösen kortizol esetén, olyan vegyi anyagok dominóhatását váltja ki, amelyek szívbetegséghez, súlygyarapodáshoz és depresszióhoz vezetnek. Korábban egy-egy betegség alkalmával, nem csak a tüneteket kezelték. Mint ahogy a könyvből is kiderül, az ókori Görögországban például nem alkalmaztak radiológust, ahhoz hogy MRI- vagy CT-képet kapjanak, az ókori orvos egy megváltozott, álomszerű állapotba került, és intuitív módon fért hozzá a betegséggel kapcsolatos információkhoz. A gyógyítás magában foglalta az egész személy vizsgálatát és az egyensúly helyreállításának megkísérlését az egészség visszanyerése érdekében.

Van, aki Magyarországon a 21. században is ezt a módszert alkalmazza. Ő nem más, mint Dr. Tarnai Ete, szombathelyi körzeti orvos. A Nyugat interjújából kiderült, a szakembernek a beteg panaszára nem az az első reakciója, hogy veszi a vényt és felír valamilyen antibiotikumot, hanem beszélgetni kezd, és például a derékfájással hozzá forduló pácienst elküldi hajnalban a jáki erdőbe kocogni. Indíttatását édesapjától szerezte, aki a második világháborúban hadiorvos volt, és a keleti frontról egy puskalövés nélkül tért haza. „Azzal búcsúzott el tőlem, hogy fiam, mindig a belső hangra figyelj, a lélek szavára. A keleti fronton apám megtanulta a gyógyteák használatát, és amikor visszatért, édesanyámat sikeresen kezelte, aki krónikus beteg volt" - mesélte Tarnai Ete. A kezelését „pszicho-neuro-immunológianak” nevezi. „Ez azt jelenti, hogy bármilyen eszközt veszek a kezembe, voltaképpen nem csinálok mást, mint gondolatot próbálok bejuttatni, az egyén gondolatvilágát igyekszem átformálni. "A fő probléma az, hogy a 1900-as évektől kezdve az emberek elfelejtették, hogy nemcsak a szellem és a test létezik, hanem lelkük is van. Manapság a lélek szava nem tud érvényesülni, olyannyira, hogy ezt szót ki sem szabad kiejteni. Pedig egy grammnyi, és van. Én hiszek az újjászületésben, és abban is, hogy a halál csak egy átmeneti kapu. Az életben minden probléma egy feladat, amit meg kell oldanunk a teljesség felé. A lényeg, amikor kezelek egy beteget, akkor kapcsolatot kell találnom a lelkével. Voltaképpen nem én gyógyítok, hanem az illető lelkét kell gyógyító pozícióba helyeznem, ő az, aki tudja, mi a baj. Mert minden betegségnek lelki oka van, még a gerincsérvnek is… A betegség mindig csak figyelmeztet, hogy helytelen az életvitelem” - mondta az orvos.

Nem kell rögtön gyógyszerhez nyúlni

Rüdiger Dahlke, a híres német természetgyógyász felfedezte, hogy testünk minden pontja hű tükre lelki életünk megfelelő területeinek. Könyvet is írt a témában, „A betegség mint szimbólum” címmel. Dahlke általában úgy véli, hogy minden betegség valójában a „sértődött lélek felkiáltása”. Lelkünk azonban, ha segítségért próbál kiáltani, nem szavakkal tudja ezt tenni, hanem testi fájdalmakkal, tünetekkel. Sokan úgy vélik, ha elkezdünk foglalkozni betegségünk valódi okával, meg is tudjuk gyógyítani saját magunkat. Paracelsus, a neves középkori orvos szerint „az ember legjobb gyógyszere az ember maga!”

Louise L. Hay könyve szerint négy dolgot mindenféleképpen meg kell tennünk, ha megjelenik valamilyen fizikai tünet vagy elváltozás. Fontos, hogy az érzelmeket és az intuíciót egyensúlyba hozzuk a logikával és a tényekkel. Ezek után pedig a következőkre lesz szükség:

1. Tudatosítjuk a magunk és az életünkben szereplők érzelmeit, és feljegyezzük a félelemmel, haraggal és szomorúsággal járó figyelmeztetéseket.

2. Kitaláljuk, milyen gondolatok kísérik ezeket az érzéseket, amelyek folyamatosan a fejünkben kavarognak.

3. Azonosítjuk a szenvedés tüneteit, és meghatározzuk ezek helyét a testünkben.

4. Megfejtjük a tünetek alapjául szolgáló intuitív/érzelmi gondolatmintát, és megértjük, hogy minden betegség részben az étrend, a környezet, a genetika és a sérülések következménye.

(Az írás 2016. március 30-án jelent meg.)

 

 

 

 

Sinkovics SzilviaSinkovics Szilvia

Hozzászólások