„– Domnule locotenent… – kezdte el románul, de tovább már nem jutott, mert a fiatal hadnagy meg sem állt, csak mentében meglendítette a kezét s pofon vágta Mózsit olyan erővel, hogy megtántorodott s elesett tőle ott a legelőn. A hadnagy előbb még belerúgott kétszer s aztán ráordított: 

– Beszélj hát, kutya!

Mózsi lassan lábra állt.

– Nem vagyok én kutya, domnu locotenent… 

– Nem? – ordított rá újra a hadnagy – hát mi vagy? Kutya vagy? Disznó vagy? He?

– Székely vagyok – felelte Mózsi, de még ki se mondta jóformán s a hadnagy ökle újra az arcába csapott. Hátratántorodott tőle, de nem esett el. 

– Mi vagy? – üvöltött arcába a hadnagy s lépett egyet utána – mi? 

– Székely – ismételte Mózsi makacsul.

Az ököl újra az arcába csapott. Vért érzett a szájában és kiköpött. De lábán maradt. 

– Disznó vagy, az vagy! – ordította a hadnagy nekivörösödve – mi vagy? 

– Disznó! – nézett Mózsi egyenesen a haragtól eltorzult arcba. 

– Székely disznó! – ordította a hadnagy. – Mondjad! 

– Székely – felelte Mózsi – disznó!

A hadnagy rámeredt. Szinte kiguvadtak a szemei. Keze a pisztolytáskához nyúlt. 

– Te engem nevezel disznónak? He? 

– Én csak azt mondtam, amit parancsolt a domnu locotenent – válaszolta Mózsi s letörölte szájáról a vért.”

Wass Albert: Elvásik a veres csillag

Wass Albert 1965-ös regényében az erdélyi Tánczos család történetét, s ezen keresztül az erőszakos elrománosítás folyamatát követhetjük végig a bolsevista megszállástól az ’56-os magyarországi forradalom utáni magyarellenes megtorlásokig.

Tánczos Csuda Mózsi székely furfanggal igyekszik túlélni családjával az erdélyi faluban. Lélekjelenlétének és csavaros észjárásának köszönhetően rendszerint túljár a családját és a falut vegzáló hatóságok és hatalmasságok eszén. Erkölcsi tartását egy pillanatra sem feledi. Egymást követik az abszurd jelenetek. Mózsi minden helyzetet megold, minden kutyaszorítóból talál kiutat. Szinte mindenből. Amiből nem, abban kitart. Még a kilátástalan helyzetből is kilát és alkot. Maradandót.

Akinek jókedvre, nevetésre, erőre, reményre, tartalmas kikapcsolódásra van szüksége, szívesen ajánlom, hogy olvassa el (vagy vegye kézbe újra) Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét.