Régen Kínában addig fizették az orvost, amíg a hozzátartozói egészségesek voltak – tudtuk meg Eőry Ajándoktól, aki a hagyományos kínai orvoslás meghonosítója Magyarországon. A szakember az az orvos, aki még saját magáról is lebeszéli a betegeit, ugyanis szeretné őket rávenni, hogy tegyenek saját magukért. A 3-2-1 meridiántorna segítségével könnyebben megőrizhetjük egészségünket.

A kiegészítés nagyon érdekes kifejezés, mert az ember rögtön a jinre és a jangra asszociál. Egy festőnek meséltem, hogy kiegészítő medicinával foglalkozom, mire azt mondta, az ő esetükben a kiegészítő színek szürkére kompenzálják egymást. Elgondolkoztam, és arra jutottam, hogy a két orvosi módszer együtt használva elszürkíti az eredményeket. Amivel mi foglalkozunk, az egy integratív medicina. Próbálunk egymástól távoli, de történelmileg létező gyógymódokat integrálni a nyugati szemléletbe. Hiszen minden ember valahol racionális, próbálja megérteni, hogy például, ha az állapotos, farfekvéses kismamát a kis lábujjánál melegítem, akkor hogy lehet, hogy a magzat megfordul és beáll fejfekvésbe a szülés előtt. Erre nincs más magyarázat, mint az, hogy az a meridián, vagyis az az energiapálya, amely a kislábujjon végződik, az alhasi területekkel szoros összefüggésben van. A meridiánokban kell, hogy legyen valamilyen anyag- illetve energiaáramlás, amely érthetővé teszi, hogy hogyan tudok a távoli pontból hatni erre a helyzetre. Létezik egy racionális szemlélet, ami állandóan magyarázatokat keres, de él egy holisztikus látásmód, amely a tapasztalatokból indul ki, és reprodukálhatóan működik. Akkor miért ne fogadhatnánk el? A tűk hatásosak még az autoimmun betegségek, a neuralgiák esetén is. Fontos, hogy higgyünk a szemünknek. Semmelweisre is akkor fogták rá, hogy megbolondult, amikor a kari tanács ülésen felolvasta a bábaesküt, amely szerint mindent meg kell tenni a kismamákért. Mi ezt naponta ismételjük: mindent meg kell tenni, és a nyugati orvoslásnak is felénk kellene fordulnia. El fog jönni az idő, amikor rájövünk, hogy milyen összefüggések vannak, amelyeket még nem vettünk észre. A kínai orvoslás iránt érdeklődő nyugatiak később pofonegyszerű magyarázatot adnak majd a meridián összefüggésekre, és az lesz a jövő gyógymódja.

Minden orvos mellé egy természetgyógyászt!

Inkább orvosságoknak nevezném, hiszen ezek a pirulák temérdek mellékhatással bírnak. Ráadásul ki az, aki racionális fejjel elfogadja, hogy bevesz egy pici tablettát és máris rendbejön a problémája? Az igazi gyógymódot a beteggel való együttműködés, a gyógyító beszélgetés jelenti. A pácienseket nem lenne szabad egyedül hagyni az életmódjuk alakításában, hanem minden nyugati orvos mellé kellene rendelni egy természetgyógyászt, életmódterapeutát. A beteggel tovább kellene foglalkozni a kezelés után, nem lenne szabad elengedni őket a gyógyszerekkel. Én például minden szerdán meridián tornát tartok Budapesten, az Andretti Kávézóban, és itt rendszeresen összejövök csevegni is a pácienseimmel. Nagyon jó érzés, hogy valaki valaha a betegem volt, később pedig teljesen egyenrangú félként elbeszélgetek vele a tapasztalatairól.

Ez nagyon ritka

A nyugati orvoslás kvázi megelégszik egy távolról felvett diagnózissal, az orvosoknak nincs kontaktusuk a beteggel. Nem beszélgetnek a kliensekkel, nem segítenek nekik abban, hogy megnyíljanak a szakember előtt. Lehet arra hivatkozni, hogy nincs idő fölösleges fecsegésre. Szerintem ezt csatornázni kellene. Felteszünk körülbelül tíz állandó kérdést a betegnek, majd hagyjuk őt, hogy elmondjon olyanokat, amikről még nem tudott beszélni. Így akár komoly összefüggésekre is rájöhetünk a testi panaszaikkal kapcsolatban. Például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kötelékében hajléktalanokkal is foglalkoztam. Az egyik ilyen rendelésemen egy hontalan nemi betegségre panaszkodott, majd észrevettem a fülén, a külső nemiszerv ponton egy hatalmas pattanást. Lekezeltük, elküldtük a bőr- és nemibeteg gondozóba, azóta pedig folyamatosan javul az állapota. Az már másodlagos, hogy a gyógyszerektől vagy attól, hogy megszúrtam a fülét. Innen jött az ötlet, hogy milyen jó lenne a kamaszokat megtanítani arra, hogy a fülön hol található a külső nemi szerv pontja, mert így tudnának tájékozódni a partnerük egészségi állapotáról, mielőtt közelebbi kapcsolatba kerülnének. Lehetne fényképeket mutatni arról, hogy milyen egy nemi beteg füle. Egyébként az egyes kultúrák képviselői azért takarják el a fülüket, hogy aki ért hozzá, ne tudjon olvasni az ott lévő elváltozásokból. A betegségeinknek számtalan jelét tapasztalhatjuk a fülön, illetve a testünkön.

A magyar - kínai közeledés feltartóztathatatlan és ez nagyon jó nekünk

Olyan nagy közünk van hozzá, hogy azt nem is lehet elmondani. Például a szélütést a magyar és a kínai nyelv is így nevezi. Semelyik másik nyelvben nem használják ezt a kifejezést, mindegyik stroke-nak hívja, vagyis agyi katasztrófának. Pedig ez nem igaz teljesen, hiszen ezt egy belső szél – amely a máj vértolulása – idézi elő. Számos hasonlóság található a két kultúra között. A magyar népgyógyászatban a köpölyözést pohárvetésnek hívják és ugyanoda teszik, ahova a kínai orvosok. Ha egy kismamának nincs elég anyateje, a kínaiak a kisujja körömpercénél szúrnak akupunktúrával, míg a mi nagyanyáink ugyanott a masszírozást javasolták lányaiknak. A kínaiak nagy szeretettel fogadják azt, akit meglátnak bocskai viseletben, hiszen annyira passzol az ő ősi ruhadarabjaikhoz. De az is érdekes, hogy kínaiul pontosan ugyanazokkal a szavakkal használják azt a régi székely mondást, hogy „Ember az emberrel találkozik, de hegy a heggyel nem.” A lovakat hajtó ember magyarul azt mondja, hogy „gyia”, a kínaiban ez azt jelenti, hogy gyerünk haza. Ráadásul úgy hívnak minket, hogy a hunok szerencsés leszármazottai. Egyszer egy kínai orvos azt mondta a magyar betegének, hogy „milyen szerencsések maguk magyarok, mert mi is a maguk őseitől, a hunoktól vettük át az orvoslást”. Fel kell térképezni a magyar népgyógyászati hagyományokat, mert az utolsó 24 órában vagyunk. Meg kell keresni az utolsó csontkovácsokat, gyógyfűkeverőket stb. Majd hagyni, hogy iskolateremtővé váljanak. Ezzel is nagyon erős összetartozás érzést lehetne kimunkálni az elszakadt magyarsággal, hiszen ott még talán jobban őrzik a gyógyító hagyományainkat. Így komoly lépést tennénk a közös magyar-kínai népgyógyászati gyökerek megmutatásában. A magyar - kínai közeledés feltartóztathatatlan és ez nagyon jó nekünk.

„Ennek már lőttek”

A népgyógyászati gyökereink ugyanazok hitem szerint, mint a kínai orvoslásé. A meridiánok rendszere, az ott áramló energia, az akupunktúrás helyek, pontok. Bárdi László professzor - véleményem szerint ő ma a legnagyobb Kína-kutató - rávilágított arra, honnan eredhet az akupunktúra. Gyakran használjuk ugyanis azt a mondást, hogy „ennek már lőttek”, ami alatt a nomád népek azt értették, hogy belenyilaztak a sírhelybe, mielőtt beletették a koporsót, hogy az ott lévő gonoszt kinyilazzák. Az akupunktúrás pontoknak a kínai neve azt jelenti, hogy lyuk, mélyedés. Ezek tehát üregek, amelyekbe bele kell lőni, hogy a betegséget „kinyilazzuk”. Az akupunktúra már a honfoglalás előtti időkben is megjelent a Kárpát-medencében. A szarvasi tűtartó például a 7. századból származik, egy avarkori sírból került elő. Mind a négy oldalán rovásírásos szöveg áll, amely így fordítható, hogy „ördög, démon elleni ím e vas, tű szúródjál itten, tű szúrj, bökj, verj, hogy a démon ne egyen, űzd el, emészd el őt én Istenem”. Még László Gyula professzorral is leveleztem arról, hogy lehet-e ez egy régi akupunktúra szakember ráolvasási szövege. Az még kutatás tárgyát képezhetné, hogyan lettek tömegesen akupunktúrát használók a Kárpát-medencében. A módszer Japánban is a 6-7. században jelent meg, és nem a Dél-kínai-tenger felől, hanem Belső-Mongóliából, vagyis a hunok ősi szálláshelyéről rajzott ki a módszer. De a neolitikumból is kerültek elő olyan kőszilánkok, amelyek alakja nagyon hasonlít a kínai kőtűkre. Elképzelhető, hogy a kor embere itt a Kárpát-medencében akupunktúrára használta.

Míg a közbeszédben még inkább a nyugati orvoslást hirdetik, addig az emberek kezdenek rájönni, hogy egy óriási lobbi áldozatai

Ez így van. Azonban amíg vezető pozícióban lévő emberek ellenzik, addig nehéz teljesen elfogadtatni a természetes gyógymódokat. Lehet, hogy nem valamilyen érdek miatt, hanem csak azért, mert nem ismerik. Nekem szerencsém volt, mert már több mint harmincszor jártam Kínában, hoztam onnan kínai orvosokat. 1988-ban Európában én voltam az első, aki alapított egy olyan klinikát Budapesten, ahol kínai gyógyítók dolgoztak. Még Bécsből is jöttek hozzánk tanulni. Addig is létezett az akupunktúra, de nem a hagyományos változata.

Az egészségünkért mi magunk sokat tehetünk, például ha gyakoroljuk a kínai meridián tornát nap, mint nap vagy akupunktúrás kezeléseken veszünk részt

Adottak a meridiánok, amelyekben az energia kering, ezek a kötőszövetekben, a bőr alatt találhatóak. Ha ezekben szeretnénk felszabadítani az energiaáramlást, akkor azt tehetjük akupresszúrával, fizikai mozgással és hasi légzéssel a meridián tornában.

Számos kutatás bebizonyította, hogy a magyarok egészségi állapota rossz

A kínai azt vallja, hogy ha akkor kezdünk el az egészségünkkel foglalkozni, amikor a betegség különböző jeleket produkál, az olyan, mintha egy hadvezér akkor kezdene el fegyvert kovácsolni, amikor már áll a háború. A hangsúlynak a megelőzésen kellene lennie. Régen Kínában addig fizették az orvost, amíg a hozzátartozói egészségesek voltak. Óriási erejű egészségvédő szokások maradtak fent, ezért ott a parkok reggelente tele vannak tornázó emberekkel. A kínaiak a természettel is összhangban élnek. Szerintük az egészség a teljes testi, szellemi, lelki és a természettel való harmónia állapota. Azt szeretném elérni, hogy ebben a változó világban az emberek minél jobban forduljanak a holisztikus gyógyászat felé. Kezünkbe kell venni az életmódunkat. A meridiántorna alkalmas arra, hogy egészségesebbek legyünk. Mindössze 20-25 percet vesz igénybe, de ha napi rendszerességgel végezzük, akkor megsokszorozódik a teljesítményünk. Jelentős lépést teszünk a kreativitásunk fejlesztésében. A kínaiak ezt azzal magyarázzák, hogy ez a mozgásforma eloszlatja a meridiánokban az energiaáramlás útjába eső akadályokat. Viszonylag kis erőbefektetéssel sokszorozza a teljesítményt. Ezenkívül az is nagyon foglalkoztat, hogy hogyan lehetne megjutalmazni azt, aki megőrzi az egészségét. Akik egészségesek és nem szorulnak a központi költségvetésre, joggal várhatnák el, hogy valamilyen kedvezményben részesüljenek, vagy például kapjanak wellness vagy uszodai beutalót. Én vagyok az az orvos, aki még magamról is lebeszélem a betegeimet. Szeretném őket rávenni, hogy tegyenek magukért és végezzék el minden nap a tornát. Jelenleg az ország területén több mint 200 helyszínen ingyenesen elérhető a meridiántorna. Még a hajléktalanokat is megmozgatom, hogy legyen életkedvük és aktivitásuk a saját problémáik megoldására. (a meridiántorna honlapja: ITT)

(Nyitókép: Béli Balázs)