Lassan 20 éve, 1997-ben készült el a Gattaca című film Ethan Hawke-kal és Uma Thurmannel. A sci-fi alaptörténete szerint a genetikai vizsgálattal kiválasztott embriókból született „szuperemberek” és a természetes módon világra jöttek nem igazán idilli együttélését mutatja be a „nem túl távoli jövőben”.

Ez a nem túl távoli jövő már a küszöbön áll. Képzeljen el mindenki magának egy olyan világot, ahol, ha gyereket akar, bemegy a szülész-genetikushoz és egyszerűen kiválasztja a születendő gyermek nemét, meghatározza az intelligenciáját, a kinézetét, magasságát, izomzatát és persze megszünteti a legtöbb ma ismert betegségre való hajlamot. Teljeskörű baba-tuning is lehetséges! Erősebb csontok? Persze! Éles elme időskorban? Semmi akadálya, csak pár gént hozzáadunk és kész!

Alakít, szeletel, ésszerűsít

Erről szól ugyanis ez az egész. Ma már rendelkezésre áll egy olyan, CRISPR-nek nevezett technológia, amellyel egy embrió DNS-éből úgy vehetünk és adhatunk hozzá szakaszokat, ahogy csak kedvünk tartja. A CRISPR lényegében egy génszeletelő módszer, aminek segítségével a hibás kódsort tartalmazó és betegségeket okozó géneket kijavíthatjuk, vagy teljesen le is cserélhetjük őket egy nekünk tetsző változatra.

A gyakorlati megvalósítás még várat magára. Egyrészt még a technológia sem tökéletes, másrészt maga az eljárás is sok embernél kiveri a biztosítékot. De a „dizájner babák”, a genetikai vizsgálatok segítségével személyre szabott emberek már a belátható jövőt jelentik.

Már most is lehetséges a PGD, azaz a Preimplantációs Genetikai Diagnosztika, amely segítségével a lombikbébi-programban résztvevő reménybeli anyukák számos betegséget ki tudnak zárni a még beültetésre váró embrió esetében.

A CRISPR azonban a PGD-hez képest olyan, mint az autó a Trabanthoz képest. Ami számos kérdést felvet. Egyrészt az ára. A módszer csak lombikbébi-programban működhet, ami a program árát figyelembe véve igen borsos lenne, pláne, hogy borítékolhatóan nem támogatná a TB a módszert. A másik probléma: addig rendben van, hogy megszületik a szuperbaba, de mi lesz a többiekkel?

Übermensch?

Ugyanis ezek a babák felnőttként semmiképp sem lesznek egyenlőek a többi emberrel. A legtöbbünknél okosabbak, gyorsabbak, erősebbek, egészségesebbek és szebbek lesznek, miközben az eljárás várható ára miatt még az anyagi körülményeikre sem lesz panasz. Ez jó eséllyel egyszer és mindenkorra megszüntetné az egyenlőség mai illúzióját. Lennének a gazdagok, akik tökéletesek (és generációról generációra egyre inkább azok), illetve a többi, „hagyományos” ember. Ez pedig alapvetően határozná meg azt, hogy kinek mennyi esélye van a sikerre. Arra, hogy sportoló, vállalatvezető vagy épp államfő legyen.

Az sem világos, hogy mi lenne annak a következménye, ha hirtelen tömegével születnének zseniális és szinte örökké élő emberek az utcán. Hogy magyarázzuk el az egymilliomodik 200-as IQ-val rendelkező embernek, hogy neki banki ügyintézőként kell leélnie az életét, mert az összes vezető pozíció foglalt már? Mit kezdünk a már jelenleg is előrehaladott túlnépesedéssel, ha hirtelen évszázadokig élhetnek az emberek, hála a génsebészetnek?

És amúgy is, van jogunk ahhoz, hogy ilyen mélységben belenyúljunk a természetbe? Az rendben van, hogy a születendő baba is ember lesz, de azon kívül, hogy továbbra is képes lesz szaporodni a „hagyományos” emberrel, nem lesz túl sok közös vonása velünk.

De érdemes megemlíteni az előnyöket is. Volt már szó arról, hogy a módszerrel a betegségek nagy részétől mindörökre megszabadulhatunk. Ez megoldhatná az egészségügy finanszírozásának elhúzódó válságát, miközben sokkal több egészségben leélt évet adományozna az embereknek. A megnövekedett intelligencia pedig a kutatási teljesítmény növelése mellett akár még a mindennapi életben való navigációban is segíthet.

Az eljárás támogatói szerint ez nincs is olyan messze attól, mint amikor az ember gyermeket nevel. Szerintük, amikor valaki különórára járatja a gyerekeit, valójában akkor is csak annyit tesz, hogy okosabbnak akarja tudni csemetéjét. Mindegy tehát, hogy a génsebészet teszi okossá a gyereket vagy a külön tanár, a cél ugyanaz.

Nagyon valószínű, hogy az etikai és nagyon is gyakorlatias aggályok végül nem számítanak majd semmit. Már most is kutatóintézetek százai képesek az eljárásra világszerte, ráadásul a szakértők szerint maga a módszer inkább felszerelés kérdése, semmint szaktudásé. Kínában pedig már meg is történtek az első génszeletelési tesztek emberi embriókon. A szellem tehát már kiszabadult a palackból. A technológia elterjedt, a civil és katonai (gondoljunk csak egy szuperkatonákból álló hadseregre) alkalmazásban rejlő óriási piaci potenciál van, ezen keresztül pedig óriási profitlehetőségek. Ez pedig sokak számára rendkívül csábító lesz. Márpedig, ha valami biztos, akkor az az, hogy - előbb vagy utóbb - a piac mindig győz.

Molnár Balázs