Ölnek, de szülnek is

okt. 20., 2015

Ölnek, de szülnek is

Óriási hatótávolságú fegyverek vannak a kezünkben. És vagdalkozunk, lövöldözünk is velük nap mint nap, vagy bunkósbotként jó isteneseket húzunk egymás fejére, lelkére. Igen, ezek a szavak. Melyek a megfelelő időben, a megfelelő embernek, a megfelelő pontra célozva akár ölhetnek is. Főleg, ha hosszú időn keresztül mindig ugyanoda irányítjuk éles nyelvünket.

Mennyi-mennyi otrombaságot szenvedünk el naponta a boltban, a hivatalban, a buszon, a munkahelyen, vagy ha nem is ránk irányulnak ezek, fültanúi vagyunk, ahogy emberek „irtják” egymást pusztán szavakkal.

„Az ember Isten legszebb terve; test, lélek meg elme…” – énekli Kowalsky meg a Vega Varázsszavak című nótájában. Így igaz. Nem csak a testre sorjázott ütések gyengítenek, hanem a szívre adottak is.

Tegyünk egy próbát! Mantrázzunk néhány percig, naponta többször negatív töltetű szavakat –  gond, rossz, halál, sötét, hideg, gonosz, durva, fáj, üt, szenved, kín, magány, csapás, pokol – oly rosszkedvet teremtünk magunk körül, hogy harapni lehet.

De szerencsére ugyanez működik fordítva is. A magyar nyelv igen gazdag gyönyörű hangzású, pozitív töltetű szavakban is. Elég csak rágondolnunk a szív, szeretet, öröm, kristály, patak, erdő, harmónia, tenger, nyugalom, béke, levegő, gyöngy, harmat, élet, pillanat, boldogság, érték szavakra, s megjelenik előttünk színes képben, amit a jelentésük sugall.

Tudjuk, az élet nehéz. Az élet küzdés, a hétköznapok szürkék, hidegek, monotonok, nehezek. És hagyjuk már az ilyen hülyeségeket, hogy a szavak meg az érzések, amikor sokszor kenyér sincs az asztalon!

De! Mi itt az IgenÉlet csapatában hiszünk a teremtésben! A bevonzásban, az önépítésben. Hiszünk abban, hogy amit magunkról gondolunk, magunknak kívánunk, az kisugárzik, s a mikrokörnyezetünket is éri.

Való igaz, könnyebb panaszkodni, együtt bégetni a felháborodott nyájjal meg túllicitálni a másikat kesergésben, de ha azt már ösztönből gyakoroljuk nap mint nap, és „ölünk” vele másokat, mérgezzük magunkat, miért ne kezdhetnénk el építeni, szépíteni is.

Vannak hozzá alapanyagaink: a szavak, a szív és az akarat. Válogassunk belőlük és osszuk! Egy idő után magától fog szaporodni a jó.

 

    

 

Vona-Szabó KrisztaVona-Szabó Kriszta

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások