A tömegközlekedési eszközök használata a mindennapi élet részét képezi. Én a jó idő beköszöntével, mivel nem nagy távolságra van a munkahelyem vagy éppen a kislányom óvodája, próbálom sétálva, gyalogosan megközelíteni a legfontosabb célpontjaimat. Talán ez kevesebb bosszúságra is ad okot, mint ha minden nap, többször kellene buszra, villamosra vagy éppen metróra szállnom.
Kisgyerekes anyukaként többször kellett villamossal, busszal közlekednem korábban, de nem volt éppen a legkényelmesebb. Lehet, hogy azért, mert nem vettem bérletet, hanem - mivel nem rendszeresen jártam villamossal -, így költséghatékonyabbnak tartottam azt, ha gyűjtőjegyet vásárolok. Azonban ez nem tűnt a legjobb megoldásnak, ugyanis a legtöbb buszon, villamoson kész küzdelem megtalálni az üzemképes jegykezelő automatákat. Nem egyszer fordult velem elő, hogy a busz egyik végéből a másikig kellett egyensúlyoznom a gyermekemmel azért, hogy elkerülhessem az esetleges büntetést, amit a kezeletlen jeggyel utazás von maga után. Szóval sok esetben nincs megteremtve a lehetőség arra, hogy érvényesíthessék az utasok a jegyeket.
A másik gyakori kellemetlenséget a nyári időszakban rendkívüli túlerővel működtetett, klimatizált buszok, új típusú villamosok jelentik, hiszen a sokszor 20 fokra lehűtött járműveken garantált a megbetegedés a kinti 35 fokos melegben megizzadt gyerekek, felnőttek számára is.
Persze nemcsak a BKV-s körülményekkel vannak a gondok. Sok esetben az utasok viselkedésével is akadnak problémák. Például nem tudom megérteni, miért kell hatalmas hátizsákkal a háton forgolódni a túlzsúfolt buszokon, ezzel meg- és fellökve a többi embert. Vagy miért nem képesek megérteni az emberek, hogy a buszok és villamosok nem étkezőkocsik, és a ketchupos, hamburgeres kézzel összefogdosott székek, jelzőgombok, vagy éppen földre dobott krumplidarabok, ételmaradék rendkívül gusztustalanok. Más kérdés, hogy egyesek még a használt rágógumijuk kiköpésére is sokszor a tömegközlekedés során éreznek késztetést, hiszen már nem egy ülésen szembesültem ilyen szennyeződéssel.
Mindezeken kívül a sok esetben megnövekedett várakozási idő, vagy éppen az örökös nyári felújítási munkálatok miatt többszörös átszállásra kényszerítő megoldások is rendkívül zavaróak tudnak lenni. Én csak abban bízom, hogy ha mindenki rendesen és szabályosan, érvényes jeggyel vagy bérlettel utazik, talán lesz lehetőség a tömegközlekedési eszközök komfortosabbá tételére is.