Egy pszichológiai témájú ÍRÁS kapcsán kezdtem megfogalmazni magamban, hogy milyen is egy jó asztrológus. Mert sokfelé még most is sarlatánságnak, értelmetlen és fellengzős tanácskérésnek minősül az asztrológia tudománya. Sajnos az összképet igencsak rontják a televíziós jósok, és azok a jövőbe látó „asztrológusok”, akik megígérik, hogy pénzt vagy szerelmet vonzanak be nekünk némi juttatásért cserébe.
Az asztrológia mint tudományág nem művelhető némi előképzettség nélkül, ugyanis számtalan ponton, bolygóálláson és fényszög kapcsolaton el lehet csúszni, félre lehet értelmezni. Nem célja a jövő megjósolása, hanem inkább a jövő lehetőségeinek fürkészése. A rengeteg száraz tananyag mellett viszont nagyon fontos az alapérdeklődés, az új nézetek befogadása, a racionalitás és az emberszeretet.
Akármilyen szolgáltatói, tanácsadói tevékenységet végzünk, a leglényegesebb tulajdonságaink az emberismeret, lelkiismeretesség és a bizalomépítő hitelesség. Ehhez tanulnunk kell, meg egy rakás jellembeli képességünket fejleszteni. Itt nem is húznék éles ellentétet egy pszichológussal összehasonlítva, hiszen a közös szándék a segítségnyújtás önmagunk megismerésére, és a bennünk élő, múltbeli tapasztalatokból táplálkozó negatív blokkok oldása. Szerintem a két terület sok ponton hasonlít, noha az asztrológia napjainkban nem tanulható egyetemen.
A két foglalkozás Skorpió és Halak jellegű. A mélységekben kutatás, gyökereink feltérképezése, a lélek titkainak ismerete és a mindent átható érzelmi rezgések, a rászorulóknak nyújtható segítség, a világ szebbé tételének összefonódása. Ez minden pszichológus és asztrológus hivatásbeli életcélja.
Egyetértek azzal a megállapítással, hogy a magyar emberek nem igazán mernek szakemberhez fordulni akkor, ha baj van. Értsük ezt akár fizikai, akár lelki betegségeinkre. Belénk lett kódolva harcos és kemény múltunkból, hogy magunknak kell megoldanunk a problémáinkat, más úgysem tudja. S utóbbi mondatban is van igazság: amíg mi nem ismerjük fel a gondot és ki nem mondjuk, hogy nem vagyunk jól, addig nincs olyan orvos, lélekbúvár, aki a segítségünkre lehetne.
Az igazán jó asztrológus erős pszichológiai képességekkel van megáldva, de nem él vissza ezekkel. Hatékonyan és jó szándék által vezérelve tud kialakítani egy bizalmas kapcsolatot ügyfelével. A titoktartást komolyan kezeli, soha nem használja fel tudását ártó célra, és nem gyárt összeesküvés-elméleteket. Bármilyen hihetetlen, meglátásom szerint ezt a feladatot nem lehet a földtől elrugaszkodott, mindent a spirituális dolgokra fogékony embernek végeznie. Hiszen életünk kudarcaiért nekünk kell vállalnunk a felelősséget, hiába fogjuk például a Szaturnuszra vagy a Plútóra. A jó horoszkópelemzés után azt kell éreznünk, „Hűha, ennyire kiismerhetőek vagyunk?”; „Milyen sok dolog van, amivel eddig nem mertem szembenézni”; „Itt az ideje, hogy foglalkozzak magammal!”; „Ennyi kiemelkedő képességem van, amit eddig semmibe vettem?”; „Vajon, ha akkor tudtam volna, más lenne?”... És hasonlók. El kell, hogy gondolkoztasson, napokig filozofáljunk a hallottakon, olvasottakon és milliónyi kérdésnek kell megjelennie bennünk.
Az is lényeges, hogy ne a tanácsadónktól várjuk a megváltást, legyünk azzal tisztában az első pillanattól, hogy mindenki saját magának a legfontosabb. A küzdelmeit, önmaga legyőzését, jobbá tételét mindenki csakis önnön személyétől remélheti, ha hajlandó időt és energiát fektetni céljaiba, önismeretébe. Két dolog, amit az asztrológus nem lát kristálytisztán: a neveltetésünk és az, hogy jelenleg milyen szinten állunk jellemünk megélésével. Ezek csak akkor rajzolódnak ki, amikor elkezdünk beszélgetni, esetleg a múltban tapasztalt eseményeket vizsgáljuk.
Sosem fölösleges ezzel, azaz önmagunkkal foglalkoznunk, mert nem lehetünk olyan magas szinten, ahonnan ne lenne még tanulnivalónk, hisz ha így lenne, már elhagytuk volna földi pályánkat. :)
