„Zöld robbanásokkal kitört a kikeleti víg erőszak…” - írja József Attila. Napról napra pattannak ki a rügyek, szinte hallani lehet a természet ujjongását, a túlélés, az újjászületés diadalát. Erről a csodáról egyetlen évben sem szabad lemaradni. A kontinentális éghajlaton élő ember számára a tavaszi napsütés és nyiladozó táj a hosszú téli hónapok alatt várt boldogság eljövetelét jelentheti. Itt a lehetőség, menjünk a szabadba!

Sétáljunk, fussunk, biciklizzünk, kiránduljunk minél többet, mert ez az igazán alkalmas időszak erre, amikor a hőmérséklet is kedvező a mozgás számára. A tavaszláz átéléséhez nem kell sok pénz, csak egy kis jókedv és elhatározás, no meg hinni akarás abban, hogy a pozitív gondolatok felerősödnek a napsütéses, tavaszi természet láttán. Magyarország csodálatos természeti környezettel rendelkezik, itt az idő, hogy barangoljunk egy kicsit, ki közelebb, ki messzebb a lakóhelyétől. Örüljünk a kék égnek, a ragyogó napsütésnek vagy a tavaszi zápornak is, és készüljünk a közelgő húsvéti ünnep eljövetelére. Krúdy Gyula gondolataival kerüljünk mi is közelebb ehhez a tavaszlázas, ünnepváró hangulathoz:

„(...) a húsvét hangulata úgy közeleg e napokban, mint egy szép fehér madár árnyéka, szállongva halad a folyó tükrében. Napról napra újabb kalendáriumi érzések révedeznek föl az emberi lelkekben, mert a naptár legnagyobb hangulatcsináló. Mintha külön zenéje volna minden évszaknak, a piros betűk megannyi kis ministránsgyerekek képzeletvilágbeli székesegyházban, és a karzatról teli tüdővel fújják a húsvéti éneket. A jó emberek gyermekkori illatokat éreznek a fejük körül borongani, kalács és rezeda illata vegyül falusi folyók nefelejccsel szegélyezett partjának szagával, a kertekben cseresznyefa virágzik, mint egy japáni tollrajz, és az ünnepi délelőttnek olyan rozmaringszaga van, mint templomba menő fiatal nők friss fehérneműjének.”