Nemigen létezik olyan épelméjű felnőtt ember a Földön, aki ne lenne tisztában a dohányzás károsító hatásaival. Káros hatása van a tüdőre, a fogakra, a vérerekre, szinte minden belső szervünkre meg a külsőnkre is. Halljuk innen-onnan, hogy rákot és asztmát okoz, hogy öregíti a bőrt és fakóvá teszi. Néha belefutunk ugyan egy-egy elrettentő rákos tüdő képébe is a közösségi portálokon, de személy szerint nehezményezem, hogy nem kötelező már az általános iskolákban a dohányzás elleni kampány.

Nagyon sokáig dohányoztam én is. Jól is esett, igen, bevallom, egy ideig. Jó volt kiülni reggelente az erkélyemre a tejes kávémmal és elszívni egy-két szál cigit, miközben a madarak csiripeltek. Összepárosítottam a nyugalmat, a megpihenést a kávéval és dohánnyal. Ez hiba volt. De szerencsére lassan rájöttem, hogy utálom a szagát, utálom, hogy büdös a szám, a hajam, hogy tízezreket kell ráköltenem, legfőképpen pedig azt, hogy függök valamitől, amitől a legkevésbé sem akarok függni, egy lassú gyilkostól, amely szép lassan, még idő előtt öregasszonnyá változtat, vagy hullává.

Szeretném nektek bemutatni, ha nagyvonalakban is, mi is van a füstgomolyagban és mit tesz a bőrünkkel a dohányzás, ami nagyon sok esetben csak unaloműző megszokás, semmi más. Egy igazi „drog”, mely, mint minden, akaraterővel elhagyható.

Mi van a füstgomolyban?

A dohányfüst több mint 4000 féle vegyi anyagot tartalmaz, de a legtöbb kárért 3 komponense felelős:

1. Nikotin:  a nikotin a dohány függőséget okozó összetevője, gyorsan felszívódik és a véráramba kerül. Alig 7 másodperc kell ahhoz, hogy az agyba jusson. Felgyorsítja a szívverést, emeli a vérnyomást, elősegíti a zsírlerakódást az érfalakon, amely érszűkülethez vezet, növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát.

2. Kátrány: a kátrány 1000-nél több vegyület keveréke. Ezekből ismerten 60 karcinogén, azaz rákkeltő hatású. Amikor elszívunk egy cigarettát, kátrány rakódik le a tüdőbe, a légutakba, és szépen lassan mindenhova eljut. Így nem csak a tüdőrák kialakulásának nagy az esélye, de a száj-, a gége-, a nyelőcső-, a húgyhólyag-vese és hasnyálmirigyrák kialakulásának is.

3. Szén-monoxid: a szén-monoxid az oxigén helyére lép, leköti a hemoglobint, ezáltal csökkenti a vér által szállítható oxigén mennyiségét, mely nem jut el a sejtekhez, a szövetekhez, így ezek károsodnak.

Számos tudományos tanulmány elemezte dohányos és nem dohányos emberek bőrét.

A dohányzó emberek sokkal ráncosabbak, mert a pöfékelés roncsolja a bőr kollagén- és elasztin tartalmát, emiatt az veszít feszességéből és rugalmasságából. A folytonos csücsörítés és a füsttől való hunyorgás mély ráncokat hoz létre a szem és az ajkak körül.

A dohányos emberekben akár 20 évvel korábban elkezdődhet az öregedés folyamata. A bőr színe fakó lesz és szürkés, beesett, megvastagodhat és kérgessé válhat, kialakulhatnak apró vérerek, mert a vérkeringés jelentősen romlik, ahogy azt a fentiekben említettem.

Tippek a dohányosoknak:

• Minél előbb szokjunk le a dohányzásról, a károsodás folyamatát minél előbb állítsuk meg.
• Ha mégis a dohányzás mellett döntünk, együnk rengeteg gyümölcsöt és zöldséget, rengeteg C-vitamint, vitaminokat és étrendkiegészítőket.
• A passzív dohányzás épp olyan káros, kerüljük a dohányfüstös helyeket.

A dohányzás egyéb káros hatásai:

• A dohányzás csökkenti a tüdőtérfogatot, ez a vérkeringést akadályozza, és rontja a bőr sejtjeinek oxigénellátását.
• A dohányzás fokozza a szabad gyökök aktivitását, ez szintén károsítja a bőrt.
• A dohányzás megfosztja a szöveteket a C-vitamintól, attól a tápanyagtól, amely nélkülözhetetlen a bőr egészségéhez. Becslések szerint egy szál cigaretta mintegy 25 mg C-vitamint von el a szervezetből.

Száz szónak is egy a vége. Gondoljátok át, mi helyettesítheti a „jó érzést”, amit a cigaretta ad! Én azóta is szívesen ülök ki az erkélyemre. Kicsit továbbgondoltam, felturbóztam a reggeli kávém. Nekem ma már ez adja a pluszt.

(Cikkünk 2016. március 31-én jelent meg.)