A neheztelés érzése visszahúz. Amikor neheztelsz valakire, az megakadályozza az érzelmi továbblépést, a fejlődést, hogy beinduljanak a dolgaid. Egyszerűen azért, mert az agyad ahelyett, hogy új ötleteken pörögne, inkább arra fordítja kapacitását, hogy a régi sérelmeken kattog.

Az, hogy kire, miért és hogyan neheztelsz, az persze nagyon változatos lehet. Van, aki egy régi, kisebb hiba miatt évekig neheztel, másokat komolyan bántalmaztak, fenyegettek. Az azonban, hogy ki hogyan dolgoz fel történéseket, teljesen egyedi: az, ami nekem “kicsi” dolgonak tűnik, az lehet, hogy neked óriási probléma és fordítva, ami nekem apróság, azt te megélheted tragédiaként. Nem mondhatunk olyat, hogy a másik gondja semmiség, tisztelnünk kell egymást annyira, hogy elfogadjuk, mindenkinek más okoz nehézséget, mindenkinek mások a megküzdési és feldolgozási módszerei, stratégiái.

A neheztelés iszonyatos időveszteség. Ahelyett, hogy neheztelsz, tulajdonképpen élhetnél felszabadultan is. De ez nyilván nem könnyű és hiheted azt, hogy a neheztelés elengedése évekbe telik: ez viszont nem feltétlenül igaz. Úgy, ahogyan a remény és a hit sokszor egyetlen pillanat alatt tört össze benned, ugyanúgy egy pillanat lehet a hibát helyrehozni, orvosolni. Az Univerzum szempontjából nincs lényeges különbség!

Jómagam súlyosan bántalmazó családból származom, számtalan verést, bántást kaptam egészen kiskoromtól kezdve. Szüleim elhanyagoltak, szidalmaztak. Éheztem, magányos voltam és féltem. De közel negyven éves vagyok, nem ragadhatok benne ebben a történetben. Én a megbocsátás mellett döntöttem.

Akármekkora is a sérelmed, akármennyire úgy érzed, hogy jogos a neheztelésed, tudd, hogy nem lesz belőle semmi jó, ha “kotlasz” rajta és dagonyázol benne. Mit tehetsz a megbocsátásért?

• Ülj le egy szál égő gyertyával, egyedül és mondd ki, hogy mi a sérelmed (igyekezz tárgyilagos lenni), majd mondd ki, hogy megbocsátod itt és most, befejezettnek tekinted a dolgot.

• Ha nem megy így, akkor próbáld meg úgy megközelíteni a dolgot, hogy nem a tettet bocsátod meg az embernek, , hanem a léleknek bocsátasz meg, hiszen a lélek tökéletes, csak tapasztalatlan.

• Nagyon fontos, hogy magadnak is megbocsáss és engedj el minden olyan  neheztelést, amit saját magad iránt érzel.

• Minden érintettnek, családtagnak és rokonnak is bocsáss meg, aki valamilyen módon benne volt a sztoriban.

• És amire sokan nem gondolnak: bocsáss meg - hited szerint - a Teremtőnek, Istennek, Univerzumnak, vagy ahogy szereted nevezni. Bocsásd meg neki, ha úgy érezted, nem volt melletted. 

Ha úgy érzed, mindez kevés, akkor se add fel. Pszichiáterek és pszichológusok, alternatív módszerekkel segítő szakemberek, önsegítő könyvek, valamint érintettekből álló közösségi csoportok sokasága áll rendelkezésedre ahhoz, hogy segítsenek megszabadulni a neheztelés érzésétől. Lehet, hogy költeni kell rá, igen, de olykor a lelkünkre is muszáj költeni ahhoz, hogy boldogabb és teljesebb életet élhessünk. Hidd el, megéri, hiszen a szabadságodat kapod vissza!