Már három éve működik Budapesten is az amerikai ötletből világjelenséggé nőtt Hooters sportétterem, vagy ahogy a férfiak hívják, a didibár. A sportesemények mellé „focikajákat” kínálnak, melyeket kívánatos, bögyös, mosolygós lányok szolgálnak fel. A világszerte majd’ 1000 fiókkal büszkélkedő étteremlánc már szépségversenyt is rendez dolgozóinak, ezzel is motiválva és elismerve őket. A 2014-es fordulót a magyar bár felszolgálója, Szolláth Nikolett nyerte. Vele beszélgettünk a Hooters-életérzésről, szépségről, tervekről.

IgenÉlet: Mi kell ahhoz, hogy valaki a Hooters csapat tagja legyen?

Szolláth Nikolett: Ahhoz, hogy valaki a csapatunk tagja legyen, nem elég szépnek lennie, hanem olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, melyek nem mindenkiben vannak meg.

IÉ.: Pontosabban?

Sz.N.: Fontos a humorérzék, kedvesség, jó kommunikációs készség. A legfontosabb mégis a csapatmunka, azaz a Hooters-lánynak csapatjátékosnak kell lennie. Fontos, hogy könnyen tudjunk együtt dolgozni, kölcsönösen segítve egymás munkáját.

IÉ.: A csinos külső mellett mennyire tudjátok megmutatni a belső értékeiteket?

Sz. N.: A szépség csak 50%-ban számít. Nem elég szépnek lenni, ha a belsőd nincs rendben. Mivel mi nem egy átlagos étterem vagyunk, bensőségesebb, barátibb viszonyt kell kialakítanunk a vendégekkel. Beszélgetünk velük, odaülünk az asztalukhoz, attól kezdve a szépség már csak másodrangú. A kedvesség, figyelmesség, érdeklődés, könnyedség a nyerő.

IÉ.: A szép nőkkel kapcsolatban működik a „jól néz ki, de biztosan buta” sztereotípia. Te főiskolára jársz, gyerekeknek tartasz aerobik órákat, nem csak a „külsődből élsz”. Hogy küzdesz az ilyesfajta előítéletek ellen?

Sz.N.: Nem küzdök. Az emberek ilyenek. Sokan irigyek, és sajnos előbb ítélkeznek, minthogy megismernének. Nem látják a hátsó munkálatokat, az energiabefektetést, csak azt, hogy mindig úgymond „camera ready” állapotban tálaljuk fel az ételt. A borravalót teljes egészében megtarthatjuk, ezért (is) törekszünk arra, hogy a vendégek maximálisan meg legyenek elégedve a kiszolgálással.

IÉ.: A 2014-es Hooters’ Szépségversenyen első helyezést értél el kategóriádban. A megmérettetés hozott változást az életedbe? 

Sz.N.: Persze hogy változott az életem! Adott egyfajta referenciát, ami által több fotózásra, médiaeseményre hívnak. Minden téren előnyt jelent egy ilyen verseny, hisz a Hooters egy világmárka. Az érdeklődők az egész világon megtudhatták a verseny eredményét, ezért igen sokan megismernek és megkeresnek jobbnál jobb munkákkal. Ennek természetesen anyagi vonzata is van.

IÉ.: A szépségversenyeken szövődő örök barátságokról szóló híreket mi, laikusok mindig enyhe szkepticizmussal fogadjuk, hisz a nők, főleg ha még riválisok is adott helyzetben, meglehetősen kegyetlenek tudnak lenni egymással. Mondd meg most te, mint bennfentes: mennyire őszinte a lányok közötti összetartás?

Sz.N.: Több szépségversenyen részt vettem már, de a legőszintébbnek a Hooters által szervezettet tartottam. Las Vegasban valóban örültünk egymás sikereinek. De igazatok van: a legtöbb szépségversenyen a rivalizálás erősebb a „világbékénél”. Azért – ahogy az élet bármely területén – ebben a közegben is szövődnek barátságok. De persze ott vannak az ellenfelek, ellenségek is. A barátok ilyenkor arra jók, hogy lelkileg erősítsenek, ezáltal közelebb tereljenek a jó helyezéshez, növeljék az önbizalmadat, ami egy szépségversenyen a legfontosabb. Az ellenségek meg, hogy mindezt lerombolják, és olyan képet fessenek rólad, melytől a magabiztosságod a béka feneke alá csúszik, és ez érződik a kifutón is.

IÉ.: A verseny után, a sikereidet meglovagolva nem kezdett udvarolni neked valamely amerikai híresség?

Sz.N.: Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam mind a külsőmre, mind a kisugárzásomra. De ezek igazából leperegtek rólam, mert csak egyetlen férfi véleménye számított. J

IÉ.: Hogyan éltél az általad említett temérdek lehetőséggel? A Hooters mellett mit csinálsz manapság?

Sz.N.: Létrehoztunk egy hostess CÉGET, melyen keresztül rengeteg munkát tudok majd biztosítani feltörekvő, dolgozni vágyó lányoknak.

IÉ.: Nagyon kidolgozott a tested. Ez a verseny miatt van így, vagy a gyerekaerobic-tanítás ennyire hatásos?

Sz.N.: Az életem része a sport. Rendszeresen járok spinningelni, csoportos órákra, van személyi edzőm is. Szeretem a trx-et, a kardió mozgásformákat. Mindig mást választok, hogy véletlenül se unjam meg.

IÉ.: Ez a „mindig más” számokban kifejezve mennyi? S milyen praktikákkal fűszerezed a sportot?

Sz.N.: Heti öt nap biztosan edzek. Általában reggel, hogy frissen, sportosan induljon a nap. Odafigyelek a táplálkozásomra is, s napi 4-5 liter folyadékot, főleg vizet iszom.

IÉ.: Szerinted mi tesz szexivé egy nőt és mi egy férfit?

Sz.N.: Számomra a „szexi” fogalma nagyon relatív. Úgy a nők, mint a férfiak tekintetében.  Nem szeretem azokat a férfiakat, akik egy idő után elveszítik a férfiasságukat, és csak a kalóriákat számolják, nehogy elcsússzon valamelyik kocka a hasukon. A férfi igenis legyen teli energiával, bírjon jó fizikummal, vicces legyen, ne bamba! Legyen érdeklődési köre és számomra a legfontosabb, hogy legyenek céljai! A nő pedig a korának megfelelően viselkedjen, ne akarjon más bőrébe bújni! Legyen kisugárzása és tartása! Legyenek gondolatai, tűnjön ki a tömegből! Ne csak egy nő legyen a sok közül, hanem ő legyen a NŐ! Én is erre törekszem.  

Szabó Judit – V. Szabó Kriszta