Weöres Sándor: Téli vihar

Téli vihar csengetyűje

csilingel a fagyba,

ahogy ágak jégszakállát

összekocogtatja,

éles jégszilánkokat ver

le a kemény hóra:

éjjel-nappal csengő-bongó,

lengő-dongó, zengő-zsongó

mutatótlan óra.

De ha behatol a házba,

nem muzsikál szépen,

visítoz a kemencében,

huhog a kéményben,

kergeti a kutyát, macskát

félszerbe, kazalba,

lehullt tető-cserepeken,

megtépázott ház-ereszen

kesereg a gazda.