Berda József: Kánikula a Dunán
Meleg, -
pállott meleg bőszül
s szőkén forran a víz -
ó, beléugrani,
hajrá!
jó hideg habok
könyörüljetek rajtam,
huszonötéves kazánon...
Be csinos lány!
érzem, fiatal szaga van, -
csak közelebb jönnétek
kicsiny finom formák;
ti nem látjátok, hogy
én is itt vagyok -
és ti sok, nagyon sok
ezernyi leányok,
csúnyák és csinosak,
ó, ki érzi közületek testem árvaságát?
Habokba! a habokba! vissza!
áldott loccsanás!... milyen jó így
hűvösen, szegény lehűtött kamasznak.
Csak a víz,
- ó, megváltó hideg!
csak a hideg habok
értenek már engem...