Tegnap már MEGISMERKEDTÜNK Monával, Dórival, Bettivel és Ágival, akik az életmódváltásban nyújtanak segítséget az érdeklődőknek. Ma az átállás nehézségeiről, a fitt élet szépségéről, receptekről és a közösség erejéről beszélgetünk. Tartsatok ma is velünk!

IgenÉlet.: Hatalmas Facebook-os követőtáborotok is azt mutatja, hogy sajnos nagyon sokan szenvednek ilyen problémáktól. Hány embert érinthet nagyságrendileg valamelyik allergia? 

Mona: Nehéz lenne megmondani, hisz sajnos egyre több. Becslések szerint a gyermekek közel 8%-a, a felnőttek 2-20%-a érintett, és akkor még nem beszéltünk azokról, akik nem is tudják, hogy esetleg allergiásak, hisz mondjuk puffad a hasuk, de a tünetet betudják valamelyik ételnek, pedig ha folyamatos jelenség, érdemes kivizsgáltatni.

Dóri: Én úgy tudom, hogy a gluténérzékenység a lakosság körülbelül 2%-át érinti, de sokan tényleg nem is tudnak a betegségükről.

IÉ.: A glutén- és laktózérzékenység általában együtt jár. Miért? 

Mona: Társbetegségek, ahogy a glutén- és cukorbetegség is. Nálam sajnos fennáll, valószínűleg azért is, mert a családban több cukorbeteg van és volt, így a hajlam is megvan.

Dóri: Mivel a kezeletlen gluténérzékenység során a bélbolyhok ellaposodnak, akár ki is pusztulnak, nem termelődnek laktáz enzimek, amik le tudják bontani a laktózt. Gluténérzékenyek esetében sokszor a laktózérzékenység csak másodlagos érzékenységként jelenik meg, és ahogy a bélbolyhok kellően regenerálódtak, ismét termelődik a laktáz enzim, ami le tudja bontani a tejcukrot. Nálam ez az eset állt fenn, de körülbelül másfél év után ismét tudok tejterméket fogyasztani.

Együtt minden könnyebb

IÉ.: Létrehoztátok a Tegyünk Együtt Egymásért közösséget, s meghívásra ellátogattok bármely településre. Milyen kérdésekkel keresnek fel benneteket leginkább? 

Mona: Különböző allergiákkal, érzékenységgel, paleo étkezéssel kapcsolatban, illetve van, aki „csak” életmódot szeretne váltani és fogyni. Akár lelki támogatást is nyújtunk, hisz vannak, akik elkeseredve jönnek, utolsó lehetőségként tekintenek ránk.

Dóri: Talán az a leggyakoribb, hogy a család valamely tagjáról kiderül, hogy ételallergiás. A kezdeti nehézségekben kérnek segítséget, akár főzésről, sütésről vagy tényleg csak lelki tanácsokról van szó. Emellett sokan szeretnének fogyni vagy áttérni egy egészségesebb életmódra, és ebben kérik a segítségünket.

Betti: Csatlakozom Dórihoz. A TEE mozgalmat nem csak az ételallergiában szenvedők részére hoztuk létre, hanem az olyan betegségekben szenvedők számára is, mint a cukorbetegség, inzulin-rezisztencia (IR) és egyéb olyan betegségek, melyek következtében étrendi változtatásra van szükség. A csapatban Mona és Dóri képviselik a glutén- és tejérzékeny vonalat, illetve Mona a cukor- és IR-betegeknek, Ági a paleosoknak és fogyni vágyóknak segít, jómagam pedig a reformétkezésben, szülés utáni megújulásban, sporttáplálkozásban tudok tanácsot adni.

Ági: Sajnos az elhízás is népbetegség lett mára. De volt már, aki azzal fordult hozzám, hogy hízni szeretne. Természetesen szépen, izmosodva, formásan, nem „csak úgy”.

IÉ.: Sok-sok recepttel készültök a találkozókra?

Mona: Igen. Receptekkel is segítünk, ezért kóstolóval együtt van a tanácsadás, hisz egy kezdő életmódváltó vagy gluténérzékeny biztosan nem tudja azonnal a helyes arányokat pl. egy kenyér elkészítésénél. Emlékszem, néhány hétig nálam is minden próbálkozás kukával végződött.

Dóri: A találkozóinkon bemutatott finomságok receptjei rohamtempóban terjednek.

Betti: Az összejöveteleken édes és sós sütemények, hidegtálak közül válogathatnak vendégeink. Közben kötetlen beszélgetés alakul ki. Mindenki másban kéri a segítségünket. Tapasztalataink alapján, elindulni a legnehezebb, bármilyen problémával is küzd valaki. Receptjeinket megtalálhatják az érdeklődők a Facebook-oldalainkon, további kérdéseikkel is ezen a fórumon fordulhatnak hozzánk bizalommal.

Ági: Receptjeinkkel már nagyon sok mindenkinek tudtunk és fogunk is segíteni az egészséges élet felé vezető útra lépésben.

Nem ugyanaz, mégsem más

IÉ.: Az ételfotók nagyon szépek, ínycsiklandó finomságokat ígérnek. De milyen az ízük? Mennyire kell lemondani a régi, megszokott zamatokról? Lehet azokat reprodukálni valahogy? 

Mona: Az én fő tesztalanyom a férjem, hisz ő minden nap eszi a főztömet, és eddig nem volt panasza. Rengeteget sütök-főzök, hisz mindig jön egy újabb ötlet, amit gyorsan meg kell valósítanom. Ha meg családi összejövetel van nálunk, kivétel nélkül mindenki kóstolja a „mentes” finomságokat. Ilyenkor zsebelem be a bátyám (aki séf és étteremtulajdonos) dicséreteit. Nagyon sok mindent el lehet készíteni „mentes” változatban. Az első pár hónap azonban kemény tanulási folyamat, ez tény.

Dóri: A főtt ételek esetében észre sem vennéd, hogy most gluténmenteset vagy gluténost eszel. Mi már szinte csak gluténmentes liszttel/tésztával dolgozunk, a vendégek is gluténmentes ételt kapnak, aki nem tudja, észre sem veszi, hogy nem a megszokott. Ízre ugyanaz. A sütemények ugyanígy, garantálom, hogy a piskóta még finomabb is gluténmentesen! Piték, kevert sütik, torták: ízvilágra, állagra sem térnek el a hagyományostól. Ami nehézséget jelent, az a pékáru. Az ízes kelteket, mint a túrós batyu, kakaós csiga, ostoros kalács olyan finoman tudom készíteni, hogy arról sem mondanád meg, hogy nem búzalisztből csináltam. Viszont a kenyér, zsemle már problémásabb, ott az íz, az állag picit árulkodóbb. Legalábbis árulkodóbb volt egy héttel ezelőttig, ugyanis olyan receptet sikerült kikísérleteznem, hogy frissen könnyebb, puhább, mint a rendes kenyér. Ízre és állagra is tökéletes. Most nagyon nagyképűnek tűnhet ez a monológ, de hát nekem is három évbe telt, hogy egy ilyen kenyeret tudtam sütni. A rutin meg az évek. J

Betti: Minden hagyományos receptet el lehet készíteni reform, és GM-módon is. Ma már rengeteg olyan termék van, amivel a régi alapanyagokat kiválthatjuk úgy, hogy az a bizonyos gyerekkori íz megmaradjon. Persze ehhez sok kísérletezésre volt szükség, de egy idő után bele lehet jönni. Így, hogy mi már kész receptekkel várjuk a hozzánk fordulókat, sokkal könnyebb dolguk lesz az átállással, mert nem lesz otthon félresikerült süti, csalódás.

Ági: Az én legnagyobb kritikusom az édesapám. Ő az, aki mindentől elzárkózik, semmit nem eszik meg, mert „ő tudja, hogy az nem jó, hisz liszt- vagy cukormentes” és érzi az utóízt. De sokszor ez csak a fejében van így, ragaszkodik a régi berögződéseihez. Ha a kóstolók nem tudják, hogy az adott étel miből van, nem is jönnek rá, hogy más. Azért vannak olyan termékek, pl. a paleo kenyér, ami sosem lesz olyan, mint egy igazi kovásszal készült, ropogós héjú puha, omlós fehér kenyér. De nem is az a cél, hogy ezt pótoljuk. Sokszor a kísérletezéssel egy sokkal jobb ízvilágot, finomabb, omlósabb kenyeret vagy sütit kapunk, ami feledteti a „régi” ízt. Természetesen ettől még vissza lehet vele csalogatni a gyerekkorunkat. Egyszerűen nyitottnak kell lenni.

IÉ.: Mit mivel lehet pótolni az étrendben, hogy teljes értékű legyen?

Mona: Talán a csapatban én vagyok az egyik „legbonyolultabb”. De ma már nagyon egyszerűen kezelem ezt is. A liszteket gluténmentesre cseréltem, a tejtermékek terén a tejet magtejre (kókusz, mandula pl.) váltottam. Vannak nagyon szuper tejfőző, joghurt készítő gépek. Ezeket előszeretettel használom, és házi sajtot is készítek. Cukor helyett édesítőt használok.

Dóri: Mivel nálam egyedül a glutén tiltólistás, ami amúgy sem hiányozna a szervezetemnek, ha nem lennék érzékeny, csak az alapanyagokat kell pótolnom, amik glutént tartalmaznak. Mivel általában majdnem mindenben van glutén, sajnos mélyen zsebbe kell nyúlni egyes termékek esetében, de hát a muszáj az muszáj.

Betti: Talán a reformétkezésben a legkönnyebb pótolni az alapanyagokat, hiszen ott elég arra figyelni, hogy lassan felszívódó szénhidrátokat (zab, teljes kiőrlésű lisztek, zsírtalanított maglisztek stb.), kevesebb és minőségibb zsírt (pl. kókuszzsír), sok fehérjét (sovány húsok, túró, hal stb.) és rostokat használjunk, a cukrot pedig természetes édesítőkre cseréljük (pl. stevia).

Ági: A mai világban, már majdnem mindennek van 2-3 alternatívája, amivel helyettesíteni lehet. Bár sokszor szerintem nem is kell adott alapanyagokat helyettesíteni. A paleoban sok olyan alapanyag van, amit teljesen kiiktatnak az életükből, s vannak „kompromisszum alapanyagok”, mint pl. a paradicsom, padlizsán. Ezeket nem is akarják helyettesíteni. A benne lévő tápanyagokat pótolják más élelmiszerből.

A mérték az érték

IÉ.: Az allergiadiéta fogyókúrának sem utolsó. Milyen eredményeket lehet elérni középtávon vele? 

Mona: Én azért nem mondanám fogyókúrának. Természetesen pl. lisztérzékenység elején fennállhat fogyás, hisz a bélbolyhok sérülnek, nincs felszívódás. de amint elkezdik a diétát, ez szép lassan helyreáll. A gluténmentes termékek magas szénhidrát- és kalóriatartalmúak. Volt, aki azzal keresett meg, hogy azért szeretne gluténmentes diétába fogni, mert fogyni szeretne. Sajnos ez tévhit, magával a diétával kimondottan nem lehet fogyni. Viszont ha rendesen össze van állítva a gluténérzékenyek diétája, akkor meg sem hízik. Ezeknek a liszteknek, amiket alapanyagként használunk magasak a szénhidrát- és kalóriaértékei, illetve keményítőben gazdagok. De ha megfelelően van összeállítva a napi étrend, akkor nem kell senkinek attól félnie, hogy hízni fog.

Dóri: Mona mondja mindig, hogy a mérték az érték és milyen igaza van. Ugyanúgy oda kell figyelnünk, hogy ne vigyük túlzásba a dolgokat.

Betti: Azt szögezzük le, ha valakinek semmilyen allergiája, betegsége nincs, akkor ne vonja el magától végérvényesen a glutént és a többi dolgot, hiszen ezzel több kárt is okozhat, és akár maga válthat ki betegségeket. Egy egészséges életmódnál elég, ha odafigyelünk arra, mit fogyasztunk - minél kevesebb tartósítószeres fogást és készételt. Válasszunk friss zöldségeket, gyümölcsöket, fogyasszunk sok fehérjét, de a szénhidrátokat se iktassuk ki teljes mértékben, hiszen azokra ugyanúgy szüksége van a szervezetnek! Egy átlag túlsúlyos ember már ettől is fogyni fog. Amit pedig még muszáj megemlíteni, az a mozgás. A mozgás is hozzátartozik az egészséges életmódhoz, ezért mi ezt is ki szoktuk emelni a tanácsadásokon.

Ági: Sajnos sokan összekeverik az ételallergiások, paleosok vagy pl. a pajzsmirigy problémával szenvedők életmódját a fogyással. Természetesen sok esetben jár fogyással az adott táplálkozás – ahogy Mona is mondta -, de nem azért, mert akarják az emberek, hanem mert a betegség vonzata. És itt ki kell hangsúlyoznom a betegséget. Külön kell kezelni azokat az embereket, akik valamilyen kényszer miatt folytatnak adott diétát, vagy azért, mert fogyni szeretnének. Nagyon sok tévhit alakult ki ezekkel kapcsolatban. Adódnak olyan kavarodások, amikor egy „hobbipaleos” elkezd tanácsokat adni egy olyan embernek, aki betegség miatt kezdi el a diétát, és nagyon szigorúan kell vennie.

IÉ.: Mit ad nektek a közösség?

Mona: Hú, ez jó kérdés. Sok mindent. Mindent. Hisz azért csináljuk, hogy segítsünk. És ha nem lennének a többiek, akkor mi sem csinálnánk. Már egy éve járjuk az országot, és egyre nagyobb örömmel tölt el bennünket, hogy az emberek bizalommal fordulnak hozzánk, bizalommal fogadják a tanácsainkat. Nagy szó ám ez!

Dóri: Azért kezdtem el blogolni, hogy segítsek. Tudtam, hogy mennyire kétségbeesik az ember, mikor kiderül egy ilyen diagnózis, és ezer meg ezer kérdés cikázik a fejében: mit szabad és hogyan és melyik szalámi, melyik joghurt… Ha nincs a környezetben gluténérzékeny és éppen dietetikus sem, akkor ezek a kérdések sok esetben megválaszolatlanok maradnak. Gondoltam, hogy aki utánam kerül ilyen cipőbe, hadd kapjon választ minden kérdésére… Szép sorjában születtek meg a bejegyzések, praktikák, lelki tanácsok, receptek. Aztán egy idő után rájöttem, hogy én is rengeteg mindent kapok másoktól. A sok kedves kommentár, a dicsérő szavak… Épp mondtam, hogy én már sosem leszek egyedül, hiszen ott van ez a rengeteg ember, akikre számíthatok. J

Betti: Ez a közösség azért alakult, hogy nyíltan merjünk beszélni egészségügyi problémáinkról, hiszen sokszor a testi problémákhoz még egy lelki is hozzáadódhat, ha nem tudjuk feldolgozni a velünk történteket. Ezért is jó, hogy minél több embert megismerünk, és olyan jó visszaolvasni egy-két mondatot arról, hogy mi segítettük átlendülni, új értelmet adni az először nehéznek bizonyuló új élethez.

Ági: Nekem nagyon nagy lendületet, új információkat, tapasztalatokat, új lehetőségeket és sok-sok örömöt hozott a TEE közösség. Főleg, mikor látom, hogy valakinek a mi segítségünkkel sikerül akár lefogyni vagy átállni az új életmódra. Ahogy Betti is említette, sokszor a legnagyobb gond, hogy az emberek nem is mernek beszélni a problémáikról és szerintem ez tudja megkeseríteni az ember életét. Sokszor jönnek olyan emberek vissza hozzánk, akik még a hónapokkal ezelőtt kértek segítséget tőlünk, s mára már a mi segítségünkkel tökéletes és teljes életet élnek, finomabbnál finomabb ételeket készítenek úgy, ahogy nekik megfelel. Vagy látni valakit, aki mára már mosolyog, nyitott, vidám, mert sikerült lefogynia, eltűntek azok a lelki gondjai (szorongás, félelem, bezárkózottság), melyeket a túlsúly okozott. Egy dicsérő szó, egy kedves kommentár vagy csak egy elismerő mosoly - egyszerűen felülmúlhatatlan.

A lányok oldalai:

Mona

Dóri

Betti

Tegyünk Együtt Egymásért

V. Szabó Kriszta