Megyeri Szabolcs kerttervező, tanácsadó azt mondja: „A legnagyobb boldogságot életemben az jelentette, ha néha sikerült megállítani a rohanó, és sehova sem vezető időt. Rájött arra, egy kert építésénél nem az a cél, hogy minél hamarabb elkészüljön. Szerinte a kertépítés egy örömteli folyamat. Azt vallja: „Az élet gazdagságának megcsodálása egy harmatcseppes virágszirmon, ami holnap már a komposzton lesz. De ma, ma még itt van. Csak nekünk, csak most. Nem lehet késleltetni, sem siettetni.” Szabolccsal beszélgetünk kertészeti trendekről, kertépítésről, bio termesztésről és az ősszel nyugovóra térő természetről.

IgenÉlet: Mikor kezdődött a zölddel való bensőséges viszonya?

Megyeri Szabolcs: Nagyon visszahúzódó ember voltam, meg valamilyen szinten az vagyok most is. Azért akartam kertész lenni, hogy ne kelljen az emberekkel beszélgetnem. Iskola után eltűntem a kertben, kivadult szamócapalántákat szedtem ki a gyepből és ültettem ágyásba. Akkoriban kertésznek menni cikinek számított, a legtöbb fiú osztálytársam autószerelő vagy informatikus akart lenni. A kertészkedés a külső szemlélő számára piszkos dolognak tűnt, mindenesetre én nagyon jól éreztem magamat benne. Soha nem az volt a kérdés, hogy kertész akarok-e lenni, hanem az, hogy azon rossz élmények dacára, melyekkel az ember szembesül a középiskolában vagy a kertészeti felsőoktatásban, is ezzel akarok-e foglalkozni. Úgy döntöttem, hogy igen. Sokan jobbra-balra csaponganak az életben, én gyerekkorom óta ebbe nőttem bele, de magamnak alakítottam ki a világomat.

IÉ.: Gyönyörű színeket találunk a OLDALÁN. Egy kertész miért szereti az őszt?

M.Sz.: Igazából sok ember - különösen a városiak, a városi értelmiségiek, akik nagyon elszakadtak a földtől - azt gondolja, hogy ilyenkor gyakorlatilag a természet visszahúzódik. Ez így igaz, de a nagy ültetési szezonok október végén és novemberben vannak. A nagy gyümölcsösöket ilyenkor telepítik, tehát az ősz egy nagyon proaktív időszak. A kertünk díszei nem csak a virágok lehetnek. Éppen olyan szép a növények szára, a fák kérge, forgácsa, a fák formája, a habitusa, a hulló levelek, a bimbók. Tehát nem csak a virágukkal díszítenek. Aki látott már piros belű almát, egy szerelemvirágot, cserszömörcét, egy bordó levelű bodzát, az tudja, hogy itt messze több dimenzió van, mint amennyit elsőre gondolnánk. Tavasszal bemegy az ember a kertészetbe, kiválaszt egy növényt, ami éppen virágzik, megveszi és keres otthon neki egy helyet. Szerintem meg kell honosítani azt a szemléletet, hogy az évben 12 hónap és 4 évszak van, s ennek a kertben is tükröződnie kell. Én azt látom, hogy megbukik minden olyan trend, ami feltűnik időről időre. Gondoljunk a mediterrán növényekre! Többségük nem nagyon bírja a száraz, kontinentális klímát. Ha sok örökzöldet ültetünk, monotonná és unalmassá válik a kertünk. Érdemes a helyi klímához igazítani a növényeinket, így biztosan sikereket érhetünk el.

IÉ.: Jó, hogy említi az igazítást, alkalmazkodást, hisz kerttervezéssel is foglalkozik. Milyen az ideális kert az Ön számára? Milyen az Ön kertje?

M.Sz.: Nagyon sokan, amikor kertet terveznek, már valami díjátadóra készülnek és várják az irigykedő ismerősöket. Nagyon divatos most a gyepszőnyeg, a szélére pedig tujákat ültetnek. Ez borzalmasan unalmas! Emlékezzünk vissza a gyerekkorunkra! Milyen kertben szerettünk játszani? Többnyire azokat a vadregényes kerteket szerettük, ami kicsit buja, olyan, mint az édenkert. Azt sem úgy képzeljük el, hogy gyepszőnyeg, öntözőrendszer és körben tuják… Ehhez képes pedig valamiért ilyen nagy, üres, unalmas kerteket építünk. Én azt mondom: olyan kertet építsünk, amiben jól érezzük magunkat, hiszen a kertünkkel az életterünket tudjuk kibővíteni. A kertünket is alakíthatjuk úgy, mint az otthonunkat: a gyógyfüveskert például megfelelhet az éléskamrának. Ott, ahol van egy kis tűzrakó hely és körben le tudunk ülni, az a konyha lehet. Érdemes ezeket a dolgokat végiggondolni, ne féljünk tőlük!

IÉ.: Milyen növényekkel lehet most díszíteni, építeni, bujává tenni a kertet? Minek van szezonja?

M.Sz.: Ilyenkorra a zöldségek már elfagynak, de gyógy- és fűszernövényeket tudunk termeszteni mondjuk a konyhaablakban. Amikor elmegyünk egy bevásárlóközpontba, megvásároljuk ezeket a növényeket, amik két-három hét alatt elpusztulnak. Ennek az az oka, hogy ezek a növények tőzegben vannak, ami a szaporításhoz és a neveléshez jó, azonban a tartáshoz már kevés a tápanyaga. Ha adhatok egy tippet: azt javaslom, aki ilyet vásárol, az minél hamarabb ültesse át egy nagyobb cserépbe! A szabad gyökerű gyümölcsfáknak, diófáknak, bogyós gyümölcsök ültetésének is most van amúgy a szezonja. Ez egészen addig tart, amíg nappal nincs fagy.

IÉ.: És mi a helyzet a dísznövényekkel?

M.Sz.: A kerttervezést nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, mert egy ilyen munka 150-200 ezer forintba kerül, a kivitelezés pedig akár milliós nagyságrendű is lehet. Tehát én azt javaslom, hogy félévente, ahogy az ember elmegy a fogorvosához, vagy az ügyvédjével megbeszéli az ügyes-bajos dolgait, éppígy jó lehet egy kertészeti szakértő, akit évente elhívunk a kertünkbe és az egész éves feladatokat tisztázzuk vele. Az ő szakmai útmutatása mentén érdemes a kertünket kialakítani. A kertbarátok önállóan nagyon jól el tudják menedzselni a kertjük életét, de ősszel, év végén érdemes egy szakembernek is kikérni a véleményét.

IÉ.: Az életünk minden területére hatással van a divat. A zöldségek és gyümölcsök között is vannak trendek, éppen „menő” fajták?

M.Sz.: Vannak. A determinált növekedésű fák a népszerűek, amik a balkonon is tarthatók. Nálam, a kertészetben is konténeres gyümölcsfákat keresnek, amiket, ha szerencsénk van, nyáron már úgy szállítok ki nekik, hogy rajta van a termés, és ha valaki elülteti, akkor következő évben már biztosan terem. Gyakorlatilag az látszik, hogy inkább megfizetik a magasabb összeget a gyümölcsfáért, ám cserébe rögtön teremjen is! Ilyen szempontból a türelem már nagyon sokaknál elfogyott. A zöldségeknél pedig ugyanez vehető észre. Egy oltott paradicsompalántán sokkal több terem, mint azon a kicsin, amit a piacon Marika nénitől megveszünk, viszont az ára is nyolcszor annyi. De ezek a növények akár dísznövényként, esztétikumként is megállják a helyüket.

IÉ.: Akinek nem adatik meg termőterület, hogyan kezdje meg az erkélyen a növénytermesztést?

M.Sz.: Nézzük meg Görögországban a Meteorákat! Amikor gyerekkoromban jártam ott, akkor azt láttam, hogy fönt a magasban, a kőszikla tetején termesztenek. De gondoljunk csak Jordániára, Izraelre, Hollandiára vagy Kaliforniára, ott katasztrofálisan rosszak a körülmények. Büszkék vagyunk arra, hogy a klímának, a napsütéses óráknak a száma miatt nálunk terem a legjobb búza. Sajnos az adottságainkat azonban nem mindig használjuk ki. A balkonon is el lehet kezdeni 10 négyzetméteren ládákban, vödrökben, edényekben a termesztést. A kulcsa a jó szerkezetű talaj; ha az adott, lényegében bármilyen növényt lehet ott termeszteni. Engedjük el bátran a fantáziánkat! Sokaknál látom a görcsös ragaszkodást, hogy elöl vannak a kertben a dísznövények, hátul a haszonnövények, az erkélyen csak muskátli lehet... Paradicsomot, burgonyát, salátát, gyógy- és fűszernövényeket, kisebb gyümölcsöket, minden meg lehet termeszteni és érdemes is! Ez mind hangulatban, mind pedig hasznosságban egy igen izgalmas vonal. Ráadásul ezek a növények éppúgy be tudják tölteni a díszítő funkciót, mint bármely dísznövény.

IÉ.: Mi a véleménye a bioról? Létezik egyáltalán olyan, hogy bio?

M.Sz.: Ez egy olyan kifejezés, amiből nagyon sokan megélnek marketing szempontból. Gondoljunk bele a valóságba: valaki leszed egy bio almát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, felpakolja egy IFA platójára és az az M3-ason hetvennel végigjön - az mennyire lesz bio? Ha száz százalék bio-ra vágyunk, akkor a legjobb, ha azt mi magunk termesztjük az otthonunkban. Azt azért tudni kell, hogy ha nem használnának a nagyüzemi termesztésekben vegyszereket, akkor gyakorlatilag éhséglázadások lennének Magyarországon. Magyarország egész területe alkalmas arra, hogy egy pici odafigyeléssel a lehető legtöbb zöldséget és gyümölcsöt megtermesszük. Ez azonban elképesztő mennyiségű munkával jár. Azt gondolom, Magyarországon bizalmi kérdés, elhisszük-e Marika néninek vagy az adott gyártónak, aki rárakja a címkére a feliratot, hogy az bio-e vagy sem.

IÉ.: Ha már a bio sem egyértelműen bio, mit javasol ebben a taknyos időben, mivel erősítsük az immunrendszerünket a természet patikájából?

M.Sz.: Egy vadász vagy egy erdész egész télen a mínusz 10-15 fokban kint sétál az erdőben és semmi baja nincsen. Nem csak azért, mert megiszik egy kupica pálinkát előtte. A városban pedig ha egy titkárnőre rányitják a 22 fokos irodában az ablakot, akkor egész télen betegeskedik. Nekem van egy zöldségkészítő gépem, amivel mindenfajta idényzöldséget összeaprítok, és csak a levét, kb. két deci tiszta zöldséglevet megiszok esténként. Ez ragyogó refluxra, emésztésre, mindenre, tökéletesen rendbe teszi az immunrendszerünket.